Ha a Formula-1-es aut� korm�nykerek�re gondolunk, akkor val�sz�n�leg az els�, amely ezzel kapcsolatban az esz�nkbe jut nem m�s: ezzel kell az aut�t a p�lya ide�lis �v�n tartani. De ez a kijelent�s ebben a form�ban csak az „�skori” F1 est�ben volt igaz.

A modernkori Formula-1-ben viszont a korm�nyz�si feladatok ell�t�sa mellett az aut� korm�nykereke a pil�taf�lke vez�rl� k�zpontj�t is alkotja egyben, amely k�l�nb�z� gombokkal �s kapcsol�kkal van ell�tva annak �rdek�ben, hogy a versenyz� min�l egyszer�bben �s gyorsabban tudja megoldani az egyes feladatokat.

Nem kell nagyon sok oldalt visszalapozni a Formula-1 t�rt�nelemk�nyv�ben ahhoz, hogy l�thassuk milyen v�ltoz�son ment kereszt�l az F1-es korm�nyker�k. 1992-ben m�g a r�gi, akkoriban hagyom�nyosnak mondhat� k�r alak�ra volt elk�sz�tve, �s a k�z�ps� r�sz�n egy kis f�mdarab volt elhelyezve, amelyen mind�ssze h�rom darab gombot alak�tottak ki. Ezek a kezel�szervek arra voltak hivatottak, hogy a pil�ta az egyik gombot megnyomva alapj�rati sebess�gbe tudta aut�j�t kapcsolni, a m�sikkal a sz�m�ra sz�ks�ges iv�v�z mennyis�g�t tudta adagolni, �s a harmadikkal pedig a r�di�t m�k�dtette. Ezek a t�nyez�k azonban egy�ltal�n nem j�tszottak d�nt� szerepet az aut� teljes�tm�ny�re n�zve.

A Formula-1-es versenyaut�kban haszn�latos korm�nykerekek az elm�lt �vtizedek sor�n hatalmas fejl�d�sen mentek kereszt�l.

Ak�rhogyan is, de a Formula-1-ben az egyik legnagyobb �tt�r�st az elektronika fejl�d�s�nek beindul�sa jelentette. Ennek egyik el�h�rn�ke az 1980-as �v legnagyobb technikai guruja, John Barnard volt, aki egy olyan rendszert install�lt Nigel Mansell aut�j�ba, hogy a versenyz�nek nem kellett a korm�nyr�l levennie a kez�t ahhoz, hogy sebess�gi fokozatot tudjon v�ltani. Ez nem volt olyan egyszer� feladat, hiszen ak�r 3.000 sebess�gv�lt�st is el kellett v�geznie a pil�t�nak egy teljes verseny folyam�n, de ennek ellen�re m�r ezzel is sok id�t takar�tottak meg.

Mindez azonban csak a kezdet volt. Ahogyan teltek m�ltak az �vek, egyre t�bb gomb �s kapcsol� ker�lt fel a korm�nyra, �s �gy m�r k�nnyed�n tudt�k p�ld�ul aktiv�lni a rajt-automatik�t, vagy ak�r a sebess�ghat�rol�t, melyet a boxutc�ban szok�s haszn�lni a megengedett maxim�lis sebess�g t�ll�p�s�nek megakad�lyoz�sa �rdek�ben. Mindezek mellett a versenyz�nek lehet�s�ge ny�lik arra is, hogy ak�r a verseny alatt v�ltoztasson az aut� egyes be�ll�t�sain: p�ld�ul �ll�tani tud az els�- �s a h�ts� kerekek k�z�tti f�ker�-eloszl�s m�rt�k�n, vagy ak�r a leveg�- �s az �zemanyag kever�si ar�ny�ba is „bele tud sz�lni”.

A gombok sz�m�nak �s hely�nek megfelel� megv�laszt�sa nagyon fontos. Ahhoz, hogy min�l hat�konyabban ki tudj�k haszn�lni a pil�t�k a korm�nyker�ken rejl� lehet�s�geket, nagym�rt�kben f�gg a versenyz� k�z�gyess�g�t�l is. A kezel�szervek megfelel� haszn�lat�val ugyanis jav�tani lehet az aut� teljes�tm�ny�n, de helytelen param�terek megv�laszt�s�val viszont k�nnyed�n megnehez�thetik a saj�t munk�jukat. Ahhoz pedig, hogy a versenyz� ne zavarodjon bele abba, hogy miket is �ll�tott be, a csapat egy nagyobb m�ret� kijelz�vel l�tja el a korm�nykereket, amelyen kereszt�l haszn�l�ja inform�l�dhat az aut� �ppen aktu�lis be�ll�t�sair�l. Ez�ltal l�that�v� v�lnak egy�b olyan inform�ci�k is, amelyek a pil�ta sz�m�ra elengedhetetlenek. Ilyenek p�ld�ul az egyes k�rid�k, vagy ak�r az aut� sebess�ge. Ez�rt a k�nyelem�rt azonban meg kell fizetni, ugyanis egy ilyen k�l�nleges korm�nyker�k el��ll�t�si k�lts�ge megk�zel�ti a 25.000 eur�s nagys�grendet.

Nem ritka az sem, hogy ez a „kis” eszk�z a versenyz� sz�v�hez oly k�zel �lljon. N�h�nyan k�z�l�k szeretik magukkal vinni ak�r a csapats�torba is, miut�n elhagyj�k versenyaut�jukat. De a szab�lyok jelenlegi �ll�sa szerint, ha a pil�ta elhagyja j�rm�v�t, akkor a korm�nykereket vissza kell helyezni a korm�nyoszlopra. Erre pedig az�rt van sz�ks�g, hogy az �gy h�trahagyott aut� ir�ny�that�s�ga biztos�tott legyen annak elsz�ll�t�sa sor�n. Az el��r�sok m�g azt is megszabj�k, hogy adott szitu�ci�ban a pil�t�nak �t m�sodperc alatt ki kell vennie a korm�nyt a hely�r�l, el kell hagynia a pil�taf�lk�t, �s vissza kell helyeznie azt az el�z�ekben eml�tett ok miatt a korm�nyoszlopra.

Egy dolgot azonban biztosra vehet�nk: a modern Formula-1-es aut� korm�nykereke egy multifunkcion�lis eszk�z. Gyakorlatilag mondhatjuk �gy is, hogy az F1-es g�pcsod�k korm�nykereke egy sz�mtalan funkci�t mag�ba rejt� vez�rl� k�zpont, amely ak�r 25…30 k�l�nb�z� gombot �s kapcsol�t is tartalmazhat.

Nagyritk�n az a helyzet is el��llhat, hogy a pil�ta egy neh�z pillanatban v�letlen�l egy rossz gombot nyom meg. N�ha m�g az is el� szokott fordulni, hogy ilyen t�ved�s eredm�nyek�ppen a versenyz� boxutcai �thajt�sos b�ntet�sben r�szes�l, mert amikor �thalad, illetve behajt a boxutc�ba, t�ved�sb�l nem a sebess�ghat�rol� gombot hozza m�k�d�sbe, �s �gy aut�j�val t�l nagy sebess�ggel fog haladni.

A korm�nyker�k nemcsak egy egyszer�, cs�cstechnol�gi�t k�pvisel� alkot�eleme a Formula-1-es aut�nak, hanem egyben annak multifunkcion�lis eszk�zek�nt is szolg�l. Speci�lis, ultrak�nny� anyagokb�l k�sz�tik el: karbon, alum�nium, tit�n, ac�l, gumi �s m�anyag. Ezekb�l az anyagokb�l �ll �ssze az aut� korm�nykereke. Hozz�vet�legesen 120 db alkot�elemb�l �ll�tj�k �ssze, �s egy�ttes s�lya mind�ssze 1.3 kg-ot nyom. Ennek az eszk�znek az elk�sz�t�si ideje k�r�lbel�l 100 munka�r�t vesz ig�nybe. Minden egyes szezonban �sszesen 5 db korm�nykereket k�sz�tenek a pil�t�k r�sz�re. �ltal�ban az egy csapaton bel�li versenyz�k eset�ben ezeknek a kialak�t�sa nagyj�b�l megegyezik, de vannak olyan funkci�k, amelyekben lehetnek elt�r�sek. P�ldak�nt meg lehetne eml�teni azt az esetet, amikor a csapat egyik pil�t�ja el�nyben r�szes�ti azt, hogy a r�di�t m�k�dtet� nyom�gomb a jobb h�velykujja alatt legyen, m�g a csapatt�rs a bal mutat�ujja alatt szeretn� tudni ezt a gombocsk�t.

A korm�nyker�ken elhelyezett funkci�k sz�ma a h�tk�znapi aut�k eset�ben az �vek m�l�s�val egyre ink�bb n�veked� tendenci�t mutat. A hagyom�nyos gy�rt�si technol�gi�k eset�ben az l�tszik elterjedni – a Formula-1 anal�gi�j�ra -, hogy az aut� korm�nykerek�re egyre t�bb olyan m�k�dtet� elemet helyeznek el, amelyek seg�ts�g�vel a komfort�rzet n�vel�s�re �s a m�g nagyobb biztons�gi szint el�r�s�re ny�lik lehet�s�g. Hiszen a vezet�nek ez�ltal egyre biztos�tottabb� v�lik az, hogy nem kell olyan sokszor levennie a kez�t a korm�nyr�l, �s ezzel egyid�ben pedig sokkal jobban tud koncentr�lni a forgalomra.

A Formula-1 eset�ben a korm�nyker�ken kialak�tott gombok �s kapcsol�k sz�m�t a nem is olyan r�gen m�g a Max Mosley vezette FIA min�l ink�bb le szerette volna reduk�lni. Cs�kkenteni szerett�k volna azon elektronikai elemek, illetve �sszetev�k sz�m�t, amelyeknek a kifejleszt�se meglehet�sen k�lts�ges. A versenyaut� m�k�d�s�ben jelent�s szerepet j�tsz� szoftverek term�szetesen nagyon sokat v�ltoztak az elm�lt �vekben, �s bizonyos funkci�kat, mint p�ld�ul a kip�rg�sg�tl� haszn�lat�t betiltott�k ugyan, de mindezek nem igaz�n eredm�nyezt�k a Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g eredeti elk�pzel�s�t. M�ra ugyanis a Kinetikai Energia Visszanyer� Rendszer (KERS), vagy ak�r a pil�ta �ltal menetk�zben �ll�that� h�ts� l�gterel� sz�rny (DRS) bevezet�se r�v�n tov�bbi extra funkci�kkal b�v�ltek a Formula-1-es korm�nykerekek.