|
Ha a Formula-1-es autó kormánykerekére gondolunk, akkor valószínűleg az első, amely ezzel kapcsolatban az eszünkbe jut nem más: ezzel kell az autót a pálya ideális ívén tartani. De ez a kijelentés ebben a formában csak az „őskori” F1 estében volt igaz.
A modernkori Formula-1-ben viszont a kormányzási feladatok ellátása mellett az autó kormánykereke a pilótafülke vezérlő központját is alkotja egyben, amely különböző gombokkal és kapcsolókkal van ellátva annak érdekében, hogy a versenyző minél egyszerűbben és gyorsabban tudja megoldani az egyes feladatokat.
Nem kell nagyon sok oldalt visszalapozni a Formula-1 történelemkönyvében ahhoz, hogy láthassuk milyen változáson ment keresztül az F1-es kormánykerék. 1992-ben még a régi, akkoriban hagyományosnak mondható kör alakúra volt elkészítve, és a középső részén egy kis fémdarab volt elhelyezve, amelyen mindössze három darab gombot alakítottak ki. Ezek a kezelőszervek arra voltak hivatottak, hogy a pilóta az egyik gombot megnyomva alapjárati sebességbe tudta autóját kapcsolni, a másikkal a számára szükséges ivóvíz mennyiségét tudta adagolni, és a harmadikkal pedig a rádiót működtette. Ezek a tényezők azonban egyáltalán nem játszottak döntő szerepet az autó teljesítményére nézve.
A Formula-1-es versenyautókban használatos kormánykerekek az elmúlt évtizedek során hatalmas fejlődésen mentek keresztül.
Akárhogyan is, de a Formula-1-ben az egyik legnagyobb áttörést az elektronika fejlődésének beindulása jelentette. Ennek egyik előhírnöke az 1980-as év legnagyobb technikai guruja, John Barnard volt, aki egy olyan rendszert installált Nigel Mansell autójába, hogy a versenyzőnek nem kellett a kormányról levennie a kezét ahhoz, hogy sebességi fokozatot tudjon váltani. Ez nem volt olyan egyszerű feladat, hiszen akár 3.000 sebességváltást is el kellett végeznie a pilótának egy teljes verseny folyamán, de ennek ellenére már ezzel is sok időt takarítottak meg.
Mindez azonban csak a kezdet volt. Ahogyan teltek múltak az évek, egyre több gomb és kapcsoló került fel a kormányra, és így már könnyedén tudták például aktiválni a rajt-automatikát, vagy akár a sebességhatárolót, melyet a boxutcában szokás használni a megengedett maximális sebesség túllépésének megakadályozása érdekében. Mindezek mellett a versenyzőnek lehetősége nyílik arra is, hogy akár a verseny alatt változtasson az autó egyes beállításain: például állítani tud az első- és a hátsó kerekek közötti fékerő-eloszlás mértékén, vagy akár a levegő- és az üzemanyag keverési arányába is „bele tud szólni”.
A gombok számának és helyének megfelelő megválasztása nagyon fontos. Ahhoz, hogy minél hatékonyabban ki tudják használni a pilóták a kormánykeréken rejlő lehetőségeket, nagymértékben függ a versenyző kézügyességétől is. A kezelőszervek megfelelő használatával ugyanis javítani lehet az autó teljesítményén, de helytelen paraméterek megválasztásával viszont könnyedén megnehezíthetik a saját munkájukat. Ahhoz pedig, hogy a versenyző ne zavarodjon bele abba, hogy miket is állított be, a csapat egy nagyobb méretű kijelzővel látja el a kormánykereket, amelyen keresztül használója informálódhat az autó éppen aktuális beállításairól. Ezáltal láthatóvá válnak egyéb olyan információk is, amelyek a pilóta számára elengedhetetlenek. Ilyenek például az egyes köridők, vagy akár az autó sebessége. Ezért a kényelemért azonban meg kell fizetni, ugyanis egy ilyen különleges kormánykerék előállítási költsége megközelíti a 25.000 eurós nagyságrendet.
Nem ritka az sem, hogy ez a „kis” eszköz a versenyző szívéhez oly közel álljon. Néhányan közülük szeretik magukkal vinni akár a csapatsátorba is, miután elhagyják versenyautójukat. De a szabályok jelenlegi állása szerint, ha a pilóta elhagyja járművét, akkor a kormánykereket vissza kell helyezni a kormányoszlopra. Erre pedig azért van szükség, hogy az így hátrahagyott autó irányíthatósága biztosított legyen annak elszállítása során. Az előírások még azt is megszabják, hogy adott szituációban a pilótának öt másodperc alatt ki kell vennie a kormányt a helyéről, el kell hagynia a pilótafülkét, és vissza kell helyeznie azt az előzőekben említett ok miatt a kormányoszlopra.
Egy dolgot azonban biztosra vehetünk: a modern Formula-1-es autó kormánykereke egy multifunkcionális eszköz. Gyakorlatilag mondhatjuk úgy is, hogy az F1-es gépcsodák kormánykereke egy számtalan funkciót magába rejtő vezérlő központ, amely akár 25…30 különböző gombot és kapcsolót is tartalmazhat.
Nagyritkán az a helyzet is előállhat, hogy a pilóta egy nehéz pillanatban véletlenül egy rossz gombot nyom meg. Néha még az is elő szokott fordulni, hogy ilyen tévedés eredményeképpen a versenyző boxutcai áthajtásos büntetésben részesül, mert amikor áthalad, illetve behajt a boxutcába, tévedésből nem a sebességhatároló gombot hozza működésbe, és így autójával túl nagy sebességgel fog haladni.
A kormánykerék nemcsak egy egyszerű, csúcstechnológiát képviselő alkotóeleme a Formula-1-es autónak, hanem egyben annak multifunkcionális eszközeként is szolgál. Speciális, ultrakönnyű anyagokból készítik el: karbon, alumínium, titán, acél, gumi és műanyag. Ezekből az anyagokból áll össze az autó kormánykereke. Hozzávetőlegesen 120 db alkotóelemből állítják össze, és együttes súlya mindössze 1.3 kg-ot nyom. Ennek az eszköznek az elkészítési ideje körülbelül 100 munkaórát vesz igénybe. Minden egyes szezonban összesen 5 db kormánykereket készítenek a pilóták részére. Általában az egy csapaton belüli versenyzők esetében ezeknek a kialakítása nagyjából megegyezik, de vannak olyan funkciók, amelyekben lehetnek eltérések. Példaként meg lehetne említeni azt az esetet, amikor a csapat egyik pilótája előnyben részesíti azt, hogy a rádiót működtető nyomógomb a jobb hüvelykujja alatt legyen, míg a csapattárs a bal mutatóujja alatt szeretné tudni ezt a gombocskát.
A kormánykeréken elhelyezett funkciók száma a hétköznapi autók esetében az évek múlásával egyre inkább növekedő tendenciát mutat. A hagyományos gyártási technológiák esetében az látszik elterjedni – a Formula-1 analógiájára -, hogy az autó kormánykerekére egyre több olyan működtető elemet helyeznek el, amelyek segítségével a komfortérzet növelésére és a még nagyobb biztonsági szint elérésére nyílik lehetőség. Hiszen a vezetőnek ezáltal egyre biztosítottabbá válik az, hogy nem kell olyan sokszor levennie a kezét a kormányról, és ezzel egyidőben pedig sokkal jobban tud koncentrálni a forgalomra.
A Formula-1 esetében a kormánykeréken kialakított gombok és kapcsolók számát a nem is olyan régen még a Max Mosley vezette FIA minél inkább le szerette volna redukálni. Csökkenteni szerették volna azon elektronikai elemek, illetve összetevők számát, amelyeknek a kifejlesztése meglehetősen költséges. A versenyautó működésében jelentős szerepet játszó szoftverek természetesen nagyon sokat változtak az elmúlt években, és bizonyos funkciókat, mint például a kipörgésgátló használatát betiltották ugyan, de mindezek nem igazán eredményezték a Nemzetközi Automobil Szövetség eredeti elképzelését. Mára ugyanis a Kinetikai Energia Visszanyerő Rendszer (KERS), vagy akár a pilóta által menetközben állítható hátsó légterelő szárny (DRS) bevezetése révén további extra funkciókkal bővültek a Formula-1-es kormánykerekek.
| |