A gokart n�gy kerek�, k�l�n�sen alacsony s�lypont� kism�ret� versenyaut�. A gokartoz�s Magyarorsz�gon is n�pszer�, mindenki �ltal hozz�f�rhet� technikai sport.
Az aut� n�gy kerek�, s�lypontja k�l�n�sen alacsonyan helyezkedik el.
A modern gokartok sz�ve a motor.
A versenyg�pek k�z�tt l�tezik �n. fixes (azaz sebess�gv�lt� n�lk�li) �s v�lt�s is.
A j�rm� fordul�konys�g�r�l h�res.
K�l�nleges tulajdons�ga a gokartnak, hogy h�ts� tengelye fix, nincsen differenci�lm�, ez�ltal teszi a kanyarod�st �rdekess�. A kanyar k�ls� fel�n fut� ker�knek nagyobb utat kell megtennie, mint a bels�nek.
A sport k�t r�szre oszthat�: l�tezik versenygokartoz�s �s b�rgokartoz�s.
Versenyeket Magyarorsz�gon is rendeznek, amat�r, �s profi szinten is.

Nem egy�rtelm�ek �s val�sz�n�leg sohasem tiszt�z�dnak pontosan a kartoz�s sz�let�s�nek k�r�lm�nyei. Egyetlen dolog biztos csup�n, hogy j�t�kk�nt indult az eg�sz.
1956-t�l azonban m�r eg�szen pontosan nyomon k�vethet�k a pr�b�lkoz�sok. Art Ingels nev� amerikai sportember - a Curtis Kraft Company sportkocsi�p�t�ssel foglalkoz� glendale-i r�szleg�ben- el�k�sz�tette az els� n�gykerek� j�t�kaut�csk�t. Ez egy v�gtelen�l egyszer� fel�p�t�s� hokedli volt, 1,84 kW-os West Bend f�ny�r�motorral.
N�h�ny h�ttel k�s�bb akkora sikerrel mutatt�k be minden id�k legkisebb �s alighanem legszer�nyebb teljes�tm�ny� "versenyaut�j�t" a pomonai ar�n�ban, hogy a j�rm� pil�t�ja - bizonyos Duffy Livingstone- k�sedelem n�lk�l hozz�l�tott a Go Kart Company megalap�t�s�hoz.
Art Ingelsnek sem kellett sok id� az �ri�si �zleti lehet�s�g felismer�s�hez. Hamarosan elkezdte Caretta nev� kartjai gy�rt�s�t �s forgalmaz�s�t.
N�h�ny h�nap alatt t�bb ezer j�rm�vet �p�tettek �s p�ly�k tucatjait alak�tott�k ki az USA-ban. Megalakult a Go Kart Club of America, �s m�g 1957-ben �letbe l�pett az a szab�lyrendszer, amely k�zel t�z �vig k�vethet� m�szaki �s sportszakmai p�lda volt szerte a vil�gon.

Angli�ba is meg�rkezett az els� �t g�p. H�rb�l persze sokan ismert�k az �j amerikai "�r�letet", de hogy ebb�l egy-k�t �ven bel�l az egyik legn�pszer�bb technikai sport lesz, arra tal�n m�g az aut�sportok �s a bukm�kerek haz�j�ban sem mertek volna fogad�st k�tni. Pedig 1960-ban, csak a szigetorsz�gban m�r t�bb tucat k�l�nf�le kartgy�rt� �zem m�k�d�tt.

Hamarosan megsz�letett a FIA/CIK egys�ges go-kart szab�lyrendszere. Ezzel egyszer s mindenkorra megf�kezt�k a tervez�sben �s �p�t�sben tapasztalhat� �sszevisszas�got. Szab�lyos�tott�k a versenyek rendj�t, a p�ly�k kialak�t�s�nak k�vetelm�nyeit, egysz�val megteremtett�k az egyenl� es�lyek felt�teleit. K�zben jav�ban d�b�r�gtek az apr� versenyg�pek a rep�l�tereken, a parkol�kban, �s mindenhol, ahol akadt n�h�ny sz�z m�ter hossz�s�g� szabad ter�let az �j sport�g lelkes h�veinek.

 
Megrendezt�k az els� nem hivatalos vil�gbajnoks�got is 1961-ben, ahol a 100 cm3-es kateg�ri�ban az amerikai Bob Allen, a 200 cm3 g�poszt�lyban pedig az olasz G. Pernigotti szerezte meg a legjobbnak j�r� elismer�st.
Most m�r semmi nem �llt a hivatalos vil�gversenyek rendez�s�nek �tj�ban.
1963-ban ki�rt�k az Eur�pai Csapatbajnoks�got, 1964-ben pedig elhat�rozt�k -�s els�pr� olasz siker jegy�ben meg is rendezt�k - az els� egy�ni vil�gbajnoks�got a klasszikus sebess�gv�lt� n�lk�li g�pek kateg�ri�j�ban. Az "abszol�t" vil�gbajnoknak az�ta is e kateg�ria legjobbj�t �rtik.
Id�k�zben t�k�letesedtek a motorok, a v�zak, a gy�rt�si technol�gi�k. Ennek k�nyszer� velej�r�jak�nt azonban mind kevesebb gy�rt�m� maradhatott versenyben a t�k�letest �s az olcs�t �sszehangolni k�pesek csat�j�ban.

( gokart.hu )