- 1950-es vek⇒ Juan Manuel Fangio uralta a F1 els vtizedt. Az vtizedet a gyri csapatok uraltk mint az Alfa Romeo, Ferrari, Mercedes, Maserati, k mr a hbor eltt is versenyeztek. 1958-ban rtk ki elszr az els konstruktri VB-t, amit a Vanwall nyert meg. Az autk keskeny, mintzott gumiabroncsokkal voltak felszerelve. Bevezettk a 2,5 literes, srt nlkli autkat.
-1960-as vek⇒ Megjelentek az els kisebb csapatok ( elssorban britek ) pl: Vanwall, Cooper, Lotus, BRM. Nem volt sajt motorjuk, msik gyrttl kellett megvsrolniuk. Elterjedtek az els karcs "szivar" alak karosszrik. Az autk teljestmnye 220 ler krli volt. A hengerrtartalom a szvmotoroknl 3000cm3 a turbfeltltseknl 1500cm3 volt. 60'as vek vgn megjelentek a reklmok a F1-ben.
-1970-es vek⇒ Ezekben az vekben kezdtk tpteni azokat a versenyplykat amelyek nem voltak biztonsgosak pl: hinyoztak a bukterek, keskeny aszfaltcskok voltak. Sokig tartott az is mire kirtek a mentk egy baleset helysznre. Eltrbe kerltek a "szvhats" autk, ezek az alvzkikpzskkel hatalmas leszortert generltak ( ez arra szolglt, hogy a kanyarokban nagyobb sebessget tudtak elrni ) Konstrukcik is kszltek pl: Braham BT46. 1977-tl vezette be a Renault a turbmotorokat.
-1980-as vek⇒ '83-tl dominltak a turbmotorok, 1000 ler krli teljestmnykkel kiszortottk a szvmotoros autkat. A F1 legersebb motorjt a BMW ksztette, ennek teljestmnye 1400 ler krli. Fogyasztsa s megbzhatatlansga miatt nem lett sikeres motor. Betiltottk a turb feltlt hasznlatt, mindegyik csapatnak szvmotort kellett alkalmaznia.
-1990-es vek⇒ Megengedettek voltak az elektronikus segdeszkzk pl: kiprgsgtl, ABS valamint az aktv felfggeszts, de ezeket 1994-re betiltottk. Roland Ratzenberger, Ayrton Senna halla utn eltrbe kerlt a biztonsg nvelse.
-2000-es vek⇒ A FIA tbbszr megvltoztatta a szablyokat pl: betiltottk a csapatutastsokat. 2003-ban a pontrendszert vltoztattk, ksbb tbb mszaki szablyt. Betiltottk a kiprgsgtlt ami jobban eltrbe helyezi a versenyzk kpessgeit. Az vtized vgn a Honda, a BMW s a Toyota is kivonult a sportgbl.

|