M�r j�val a Formula–1-es vil�gbajnoks�g 1950-es elindul�sa el�tt elkezd�d�tt az aut�versenyz�s t�rt�nete. Az els� aut�versenyt 1894-ben rendezt�k meg, az els� modern Grand Prix-t 1906-ban, amelyet a magyar Szisz Ferenc nyert meg.

Az aut�versenyz�s Franciaorsz�gban kezd�d�tt. Az els� aut�versenyt 1894. j�lius 22-�n, a Le Petit Journal p�rizsi�js�g szervezte. A versenyz�knek a Rouen-P�rizs �tvonalat kellett teljes�teni�k. Ezeknek az aut�versenyek a nyomvonala �ltal�ban a nagyobb francia v�rosokt�l P�rizsig tartott, k�s�bb eur�painagyv�rosok k�z�tt, mint Berlin, Madrid, vagy B�cs.

A sok hal�los baleset ut�n elterjedtek a k�rp�ly�kon val� versenyek. 1906-ban a francia automobilklub megszervezte az els� Grand Prix-t, magyarul nagyd�jat. A versenyt Le Mans-ban tartott�k, egy 105 kilom�ter hossz� p�ly�n. A 32 indul� k�z�l a magyar sz�rmaz�s� Szisz Ferenc gy�z�tt egy Renault-val.

Az els� vil�gh�bor� ut�n ism�t megn�tt az �rdekl�d�s az aut�sport fel�. A '20-as �vekben �p�ltek Eur�pa ismert versenyp�ly�i, mint az olasz Monza, a n�met N�rburgring vagy a belga Spa-Francorchamps. A legsikeresebb m�rk�k ekkoriban a Bugatti �s az Alfa Romeo voltak.
Az 1930-as �vekben a n�met m�rk�k bel�pt�vel, mint a Mercedes-Benz �s az Auto Union, megv�ltoztak azer�viszonyok. Az Adolf Hitler �ltal t�mogatott n�met csapatok egy�rtelm�en domin�ltak, amelyet Hitler propagandak�nt haszn�lt fel, hasonl�an az 1936-os berlini olimpi�hoz. 1936-ban nem vil�gbajnoki versenyk�nt megrendezt�k az els� magyar nagyd�jat a N�pligetben.

A m�sodik vil�gh�bor� teljesen meg�ll�totta a motorsportot Eur�p�ban. A h�bor� ut�n, 1945 �sz�ben �ledt �jra a versenyz�s egy kis verseny keret�ben, a p�rizsi Bois de Boulogne parkban. Sok versenyz� a harcmez�k�n, vagykoncentr�ci�s t�borokban meghalt, a fiatal versenyz�k nem tudtak versenytapasztalatokat szerezni, �gy a 40, 50 �v feletti f�rfiak versenyeztek a vil�gh�bor� ut�ni id�kben. Nem �p�tettek �j aut�kat, a r�gi h�bor� el�ttiekkel versenyeztek. Az �jj�el�szt�s idej�ben az Alfa Romeo domin�lt. 1949-ben elindult a Gyorsas�gi Motoros Vil�gbajnoks�g, majd egy �vre r� a formula–1-es is 1950-ben.

Szisz Ferenc

Szeghalom, 1873. szeptember 20. – Auffargis, 1944. febru�r 21.

�sei erd�lyi sz�szok voltak, a csal�d neve is a n�met s�� (�des) sz�b�l sz�rmazik. �desapja k�lt�z�tt �t a „S�rr�t f�v�ros�ba”, miut�n r�szt vett az 1848–49-es forradalom �s szabads�gharcban. Apja, Szisz J�nos uras�gi lov�szmester, anyja, Somogyi Julianna h�ztart�sbeli volt. H�t gyermek k�z�l Ferenc volt a hatodik. Iskolai tanulm�nyait Dobozon kezdte meg, ahol apja gr�f Wenckheim Frigyes birtok�n dolgozott gazdatisztk�nt.

A g�p�szet ir�nti �rdekl�d�se hamar megmutatkozott. Felvett�k a szeghalmi uradalmi g�pm�helybe, majd a gyulai gimn�ziumban tanult. A h�szas �veinek elej�n l�v�, lakatos �s r�z�nt� munk�val kenyeret keres� Sziszt mag�val ragadta az aut�k egyre n�vekv� t�rnyer�se, ez�rt munk�j�val p�rhuzamosan – szabadidej�ben – m�szaki tanulm�nyokat folytatott.

Az okleveles g�p�sz �s feltal�l� m�rn�ki tehets�g�t a Renault fiv�rek gyorsan felismert�k: szabadalmait megvett�k, s korl�tlan k�s�rletez�si �s fejleszt�si lehet�s�geket kapott. Tal�lm�nyaival �s �j�t�saival jelent�sen jav�totta a Renault versenyk�pess�g�t, � alkotta meg az els� szab�lyozott �ngyullad�s� motort, �s � v�ltotta ki a kurblit egy s�r�tett leveg�s ind�t�szerkezettel.
1905-ben kinevezt�k a Renault tesztel�si oszt�lyvezet�j�nek, s noha e beoszt�sa gyakran akad�lyozta a versenyz�sben, 1906.j�nius 26-27-�n �r�kre be�rta nev�t az aut�versenyz�s �vk�nyveibe: Megnyerte az els� Grand Prix versenyt. Teljes�tm�ny�vel Eur�pa-szerten�pszer� lett, k�peslapok, plak�tok k�sz�ltek r�la. A gy�zelem�rt 45 ezer frank jutalomban r�szes�lt, soron k�v�l megkapta a francia �llampolg�rs�got, �s � volt az els� aut�versenyz�, aki �llami elismer�st kapott Franciaorsz�gban. Szisz Grand Prix-gy�zelme, �s a verseny �zleti sikere hamarosan t�bb m�s Grand Prix verseny megszervez�s�hez vezetett Eur�p�ban.

A 30-as �vek elej�n visszavonult, �s feles�g�vel a P�rizst�l mintegy 40 kilom�terre fekv� Auffargis-i vill�j�ban �lt, am�g 71 �ves kor�ban t�d�gyullad�sban el nem hunyt. Az Auffargis-i temet�ben helyezt�k �r�k nyugalomra. Feles�ge 1958-ban k�vette, „Famille Szisz” felirat� fekete m�rv�ny s�rjukat a Francia Aut�klub �s a Renault M�vek tartj�k karban.

Szisz Ferenc eml�k�t Franciaorsz�gban sz�mos eml�km� �rzi, tov�bb� h�rom m�zeum: a Szisz M�zeum, amely a Le Mans-i versenyp�lya k�zel�ben tal�lhat� Renault M�zeum r�sze, a Renault T�rt�neti M�zeum, a Szeghalmi S�rr�ti M�zeum �s a Haristestv�rek Aut�s M�zeuma.
A Hungaroring els� (jobb) kanyarj�t Szisz Ferencr�l nevezt�k el, 2003 �ta pedig az �j f�bej�rat el�tt aut�s szobra fogadja a l�togat�kat.