A sport�gban sok versenyz� halt m�r meg baleset k�vetkezt�ben. A meghalt versenyz�k nagy r�sze a mai biztons�gi felszerelts�g� aut�kkal �s p�ly�kkal megmenthet�ek lettek volna. Ma a versenyp�ly�k mindegyik�ben k�l�n k�rh�zak vannak, a versenyz�k ment�s�t a baleset ut�n 15 m�sodpercen bel�l meg kell kezdeni. Az aut�k is sokkal biztons�gosabbak lettek, az aut�k elemeinek nagy r�sze sz�nsz�las anyagokb�l k�sz�l, amelyek elnyelik az �tk�z�sb�l keletkez� energi�kat...Szint�n fontos biztons�gi felszerel�s a head And Neck Support rendszer ( HANS ). ez a szerkezet is sz�nsz�las anyagb�l k�sz�l. A versenyz� v�ll�ra t�maszkodva, annak k�t oldal�n r�gz�t� szalagokkal kapcsol�dik a versenyz� sisakj�hoz. C�lja, hogy megakad�lyozza a baleset sor�n hogy a versenyz� feje t�ls�gosan el�relend�lj�n, ennek k�vetkezm�nye lehet nyakcsigoly�k s�r�l�se �s a pil�ta be is �theti a fej�t a korm�nyba.

S�lyosabb balesetekhez vonul a p�ly�ra a Medical Car. Ebben orvosok �lnek, akik azonnal ell�tj�k a balesetet szenved� versenyz�t, majd a p�lya k�rh�zba viszik. Vesz�lyhelyzetekben, p�ld�ul es�ben vagy baleset ut�n bek�ldik a Safety Cart.

M�r a m�lt sz�zad elej�n is bel�tt�k azt, hogy az aut�versenyz�sben sz�ks�g lehet egy olyan j�rm�re, amely balesetek eset�n �sszegy�jti �s lassabb temp�ra k�nyszer�ti a mez�nyt, am�g a szem�lyzet a p�ly�n l�v� akad�lyok elh�r�t�s�n dolgozik. Az els� �gynevezett Pace Car az 1911-es Indy 500-as versenyen mutatkozott be, �s ennek f�ny�ben meglep�, hogy az F1-ben csak 1992-ben hoztak szab�lyt arra, hogy milyen esetekben �s hogyan alkalmazand� a Safety Car. Igaz, el�tte m�r hasonl� funkci�ban 1973-ban Kanad�ban bemutatkozott egy 914-es Porsche, �m a besz�mol�k szerint megjelen�se kisebb k�oszt okozott, na meg egy k�r h�tr�nyt a mez�ny fel�nek.

A biztons�gi aut�t akkor kell behozni a p�ly�ra, amikor azonnali kock�zat �ll fenn, �m a k�r�lm�nyek nem indokolj�k a verseny megszak�t�s�t. A Safety Car �ppen ez�rt a verseny eg�sze alatt k�szenl�tben �ll a p�lya mellett, �s amint bevet�sre ker�l, a versenyz�k r�di�n, a m�szerfalon mutatott jelen, a c�legyenesn�l kihelyezett t�b�n, na meg a s�rga z�szl�k �ltal is �rtes�lnek arr�l, hogy tilos az el�z�s. Illetve, ha valaki m�r csak ezt az aut�t l�tja maga el�tt, �s tudja, hogy nem � vezeti a versenyt, akkor megel�zheti a biztons�gi aut�t, ezzel biztos�tva azt, hogy a mez�ny �gy �lljon �ssze, hogy a versenyt pillanatnyilag t�nylegesen vezet� versenyz� legyen az �len.
A szab�ly bevezet�se �ta t�bbf�le t�pus� aut� is bet�lt�tte ezt a biztons�gi funkci�t, p�ld�ul a j� nev� FIAT Tempra �s Opel Vectra modellek. 1996 �ta egy kicsit megkomolyodtak a szervez�k, �gy m�r tizen�t �ve a Mercedes-Benz sz�ll�tja a Safety Cart az F1-nek.
A tet�n elhelyezett, �ramvonalasra tervezett vil�g�t�sorban nem csak a s�rga LED-ek kaptak helyet: k�t be�p�tett t�v�-kamera is tal�lhat� itt. A m�szerfalon l�v� monitorok seg�tik a szem�lyzetet a verseny k�vet�s�ben, illetve azt is mutatj�k, hogy milyen biztons�gi inform�ci�k mennek ki a versenyz�k fel�. Emellett term�szetesen folyamatos r�di�kapcsolat is van a versenyigazgat�s�ggal.

Bernd Mayl�nder n�met aut�versenyz�.
1971. m�jus 29-�n sz�letett Waiblingen. �vekig vett r�szt k�l�nb�z� hossz�t�v� aut�versenyeken, valamint a n�met t�raaut� bajnoks�g futamain. 2000 �ta a biztons�gi aut� vezet�je a Formula–1-ben.kiv�ve a 2001-es Kanadai Nagyd�jat, amikor s�r�lt volt. Ekkor csapatt�rsa, Marcel F�ssler helyettes�tette. Tal�n a sz�m�ra legesem�nyd�sabb verseny a 2007-es Jap�n Nagyd�j volt, amikor is el�sz�r m�g�le rajtolt el a mez�ny, mert nem volt olyan j� �llapotban a p�lya a heves es�z�sek miatt, hogy elengedhess�k a mez�nyt. Az els� 18 k�rt m�g�tte tette meg a mez�ny, �s csak ezut�n j�hetett ki a boxba.