Szigorodtak a dinamikus- �s statikus t�r�stesztek szab�lyai 2012-ben.

A h�tk�znapi �letben, a k�zutakon haszn�latos szem�lyaut�k �s az utcai haszn�latra tervezett sportaut�k eset�ben alkalmazott t�r�stesztekhez hasonl� vizsg�latok a Forma-1-ben sem ismeretlenek. A versenyaut� meghat�rozott alkatr�szeinek terhel�ses vizsg�latainak elv�gz�se a pil�t�k- �s a versenyz�s biztons�g�nak �rdek�ben folyamatosan nagy f�kusz al� vannak helyezve, �s a Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g �ltal elrendelt vizsg�lati m�dszerek metodik�ja is folyamatosan fejl�dik.

Az FIA �ltal fel�gyelt dinamikus- �s statikus terhel�si vizsg�latok bevezet�s�re az 1985-�s �vben ker�lt sor, amelyeket az angliai Bedfordshire-ben tal�lhat� Cranfield Impact Centre-ben v�geznek el. A dinamikus, vagyis mozg� „pr�batestek” felhaszn�l�s�val elv�gzett t�r�stesztek alkalm�val a Forma-1-es versenyaut�k el�ls�- �s oldals� r�szei mellett a h�ts� traktus �s a korm�nyoszlop terhel�ses vizsg�latait is el szokt�k v�gezni. A tesztek folyam�n az egyik legf�bb krit�rium az, hogy a pil�ta testi �ps�g�nek meg�rz�se �rdek�ben speci�lis er�s�t�ssel rendelkez� pil�taf�lke, vagy m�s n�ven biztons�gi cella mindv�gig s�rtetlen maradjon. A vizsg�latokhoz felhaszn�lt alv�z �s mag�t az �tk�z�st v�grehajt� szerkezet s�lya egy�ttesen 780kg-ot k�pvisel. A front�lis �tk�z�sek szimul�ci�ja sor�n a vizsg�lt elemet 15m/s-os (54km/h), az oldalir�ny� �tk�z�sek sor�n 10m/s-os (36km/h) �s a versenyaut� h�ts� gy�r�d�si z�n�j�t �rint� vizsg�lat sor�n pedig 11m/s-os (39.5km) sebess�get alkalmaznak.

A Forma-1-es versenyaut� biztons�gi cell�j�val kapcsolatban elv�gzett terhel�ses vizsg�latok tov�bbi �rdekess�ge, hogy a 2008-as szezonban 50mm-rel megemelt oldalfal haszn�lata mellett nem kevesebb, mint 250 tonn�nak megfelel� terhel�st is k�rosod�s n�lk�l el kell viselnie.

A fentiekben ismertetett sebess�gadatok els� olvasatra tal�n t�ls�gosan kev�snek bizonyulnak, de erre az�rt van sz�ks�g, hogy min�l pontosabb m�r�seket tudjanak elv�gezni a szakemberek, �s egy�ttal pontosabb k�pet lehessen kapni arr�l, hogy a versenyaut� milyen k�rosod�ssal lenne k�pes elviselni az adott terhel�seket egy esetleges baleset alkalm�val. A tesztek sor�n a lassul�s m�rt�k�t, az alkalmazott energia-elnyel� jellemz�ket �s a deform�ci� jellemz� param�tereit nagyon prec�zen defini�lj�k. Front�lis �tk�z�sek sor�n p�ld�ul a pr�batesten m�rt lassul�s m�rt�ke az �tk�z�s 3ms-ma alatt nem haladhatja meg a 60G-nek megfelel� neh�zs�gi er�t, amely hozz�vet�legesen az emberi tests�ly 60-szoros nagys�g�t jelenti.

Az F1-es versenyaut� korm�nyoszlop�t �rint� terhel�ses vizsg�lat c�lja, hogy mindv�gig kell� biztons�gos maradjon, �s egy esetleges front�lis �tk�z�s sor�n se jelentsen gondot m�g az olyan elk�pzelhetetlennek t�n� esetben sem, amikor a pil�ta feje nekicsap�dik a korm�nyker�knek. A t�r�steszt sor�n a korm�nyoszlopot megfelel�en r�gz�tik a talajhoz, �s egy 8kg s�llyal rendelkez� pr�batestet �tk�ztetnek 7m/s-os (25km/h) sebess�ggel a korm�nyker�k k�zep�nek. A teszt sor�n keletkezett deform�ci� m�rt�k�nek a j�l meghat�rozott hat�rokon bel�l kell maradnia, �s a keletkezett lassul�s m�rt�ke az �tk�z�s 3ms-a alatt nem l�pheti t�l a 80G neh�zs�gi er�t. A korm�nyoszloppal kapcsolatban elv�gz�sre ker�l� vizsg�latok tov�bbi elmaradhatatlan krit�riuma, hogy a korm�nykereket a korm�nyoszlopra r�gz�t� gyorsz�r az �tk�z�st k�vet�en is m�k�d�k�pes legyen.

A fentiekben ismertetett vizsg�lati m�dszerek mellett tov�bbi 5 dinamikus- �s 13 statikus t�r�stesztre is sor ker�l a Forma-1-es aut�k karossz�ri�j�nak el�ls�-, oldals�- �s h�ts� ter�leteit �rint� vizsg�latok sor�n. Ezek k�z�tt szerepel t�bbek k�z�tt az alv�z �zemanyagtart�ly alatti r�sz�n alkalmazott terhel�ses ig�nybev�tel, az orrk�p oldalir�ny� terhel�se, valamint a pil�ta l�b�n�l �s a versenyz�i �l�s k�rny�k�n elv�gzett oldalir�ny� �tk�z�si pr�b�k is. A karossz�ria fel�leti r�szeinek reakci�ja a legnagyobb k�rd�s ezen vizsg�latok alatt, valamint a biztons�gi cella, vagy ak�r az aut� sebess�gv�lt�ja milyen m�rt�k� t�r�st, vagy deform�ci�t szenved el, �s hogy mindezek bel�l maradnak-e szab�lyzatban meghat�rozott hat�r�rt�keken.

A Forma-1-es versenyaut� tov�bbi kritikus r�sze a pil�ta feje f�l�tt l�v� airboxn�l kialak�tott buk�keret, amely az aut� esetleges felborul�sa eset�n kell, hogy megv�dje utas�t. A buk�keret terhel�ses vizsg�lat�t h�rom k�l�nb�z� ir�nyb�l v�gzik el: 5 tonna oldal-, 6 tonna hossz- �s 9 tonna f�gg�leges ir�ny� terhel�st alkalmaznak, amelyek elv�gz�s�t k�vet�en a buk�keret deform�ci�ja nem haladhatja meg az 50mm-es hat�r�rt�ket.

A Forma-1-es versenyaut� alv�za jelenti tulajdonk�ppen az eg�sz konstrukci� gerinc�t, hiszen ehhez sokf�le egy�b alkot�elemnek kell csatlakoznia. �ppen ez�rt megfelel� merevs�get �s szil�rds�got kell biztos�tania, hiszen a sz�guld�s sor�n keletkez� er�hat�soknak k�rosod�s n�lk�l ellen kell �llnia, mik�zben a ker�kfelf�ggeszt�s, a motor, a sebess�gv�lt� �s nem utols� sorban az aut�n l�v� aerodinamikai elemek mind-mind k�l�nb�z� m�rt�k� terhel�seket jelentenek az aut�ra n�zve.

A versenyaut� kialak�t�s�n�l azonban nemcsak a min�l jobb menetjellemz�k el�r�s�t kell szem el�tt tartania a m�rn�k�knek, hiszen az �ltaluk meg�p�tett konstrukci�nak meg kell v�denie a benne helyet foglal� pil�t�t egy esetleges baleset sor�n. �ppen ez�rt az aut� azon elemeit, mint p�ld�ul a speci�lis anyagok felhaszn�l�s�val k�sz�tett kevl�r er�s�t�s� �zemanyagtart�lyt is oly m�don kell elhelyezni, hogy az semmik�ppen se vesz�lyeztesse a versenyz� testi �ps�g�t, �s ne is befoly�solja negat�van a konstrukci� aerodinamikai karakterisztik�j�t.

Egy-egy �j konstrukci� meg�p�t�s�n�l a szakemberek legink�bb a megb�zhat�s�got- �s a teljes�tm�nyt n�vel�, valamint az aerodinamikai hat�konys�got fokoz� �j�t�sokra helyezn�k a legnagyobb hangs�lyt, de ezen munkaf�zisok sor�n nem szabad figyelmen k�v�l hagyniuk az FIA �ltal megk�vetelt biztons�gtechnikai r�szleteket sem. �ppen ez�rt az aut� kialak�t�s�n�l kell� kompromisszumra van sz�ks�g, hogy a technikai el��r�soknak t�rt�n� maxim�lis megfelel�s mellett a lehet� legink�bb teljes�teni tudj�k az el�z�leg eml�tett ir�nyelveket.

A versenyz�s �s a pil�t�k biztons�g�nak �rdek�ben a Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g folyamatosan fejleszti az aut�k vizsg�lat�ra alkalmazott t�r�steszteket. A 2010-es szezonban p�ld�ul az FIA �sszesen 14 f�le k�l�nb�z� vizsg�lat elv�gz�s�t �rta el�, m�g a 2012-es �vben m�r ez a sz�m 17-re n�vekedett.

A 2012-es �vben �letbe l�pett �j technikai szab�lyok miatt a csapatok helyzete kiss� nehezebb� v�lt, hiszen az FIA �ltal elrendelt krit�riumok szerint csakis az a versenyaut� l�phet p�ly�ra a szezon el�tti hivatalos tesztel�seken, amelyik sikerrel teljes�tette az FIA �sszes t�r�stesztj�t. Ez a kor�bbi �vekben valamelyest enyh�bb rendelkez�s volt, hiszen elegend� volt csup�n a szezonnyit� nagyd�jra elv�gezni a Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g �ltal megk�vetelt t�r�steszteket.

Az al�bbi t�bl�zat a 2012-es �vben k�telez�en elv�gzend� t�r�stesztek �s szil�rds�gi vizsg�latok r�szleteit mutatja, n�h�ny jellemz� param�ter felt�ntet�se mellett.

Mindamellett, hogy az el�z�ekben ismertetett vizsg�lati m�dszereknek els�sorban a Formula-1-es versenyaut�k biztons�g�ra n�zve van nagy jelent�s�ge, mindezek jelent�s hat�ssal vannak a szem�lyaut�k biztons�gi szintj�nek folyamatos fejleszt�s�re is.

Az FIA ugyanis akt�v szerepet v�llal az utcai aut�k Euro-NCAP tesztprogramj�ban is, m�g a Williams alakulat t�mogat�ja, az Allianz az F1 mellett jelent�s r�szt k�pvisel a k�z�ti k�zleked�s biztons�g�t el�t�rbe helyez� programok lebonyol�t�s�ban is.

Buk�keret t�r�steszt⇒

Front�lis t�r�steszt⇒

H�ts� t�r�steszt⇒

Oldals� t�r�steszt⇒

H�ts� t�r�steszt⇒