A Formula-1-es versenyaut� futamra t�rt�n� felk�sz�t�sekor sz�mtalan r�szletre, felszerel�sre oda kell figyelnie a csapatoknak: a pil�ta sisakj�ra, a megfelel� r�di�kapcsolatra, �s m�g a vizet tartalmaz� kulacsra is. Egy dologr�l azonban nem szabad megfeledkezni: az aut�t a pil�ta �nmaga nem tudja beind�tani, hiszen ehhez egy k�ls� eszk�zre van sz�ks�g.

A verseny megkezd�se el�tt sz�mtalan egy�b rendszer m�k�d�s�t le kell ellen�rizni a csapat szakembereinek, m�g miel�tt az aut�val egyetlen egy m�tert is megtenne a pil�ta. A Formula-1-es versenyaut�kban l�v� igencsak nagyteljes�tm�ny� V8-as er�forr�s beind�t�sa k�l�n feladatot ig�nyel.

Egy mobil kivitel� elektromos ind�t�k�sz�l�k – amelynek a kezel�s�t a csapat egyik szerel�je l�tja el – seg�ts�g�vel hozz�k m�k�d�sbe az F1-es versenyaut� motorj�t. A berendez�shez tartoz� hossz� rudat csatlakoztatni kell a diff�zoron kialak�tott ny�l�son kereszt�l a versenyaut� h�ts� r�sz�hez, eg�szen pontosan annak sebess�gv�lt�j�hoz. Amikor a r�d megfelel�en illeszkedik, egy gomb megnyom�s�ra a 24 voltos szerkezet a sebess�gv�lt�n kereszt�l megforgatja a motort. Az aut� motorj�t addig kell p�rgetni, am�g a m�rn�k�k sz�m�ra elfogadhat�v� nem v�lik annak sebess�ge �s az olajnyom�s �rt�ke egyar�nt. A folyamat sikeress�g�t k�vet�en pedig az aut� elektronikai rendszer�hez csatlakoztatott laptop seg�ts�g�vel megt�rt�nik a gy�jt�s bekapcsol�sa.

Az ind�t�k�sz�l�k k�ls� energiaforr�ssal rendelkezik, amely az ind�t�t hordoz� kiskocsin van elhelyezve. Ezt pedig a k�sz�l�ket kezel� szerel�nek kell odah�znia a rajtr�cson �ll� versenyaut�hoz, vagy �ppen a gar�zsban oda, ahol az aut�t de akarj�k ind�tani.

A Formula-1-es versenyaut� ind�t�k�sz�l�ke a hajt�shoz sz�ks�ges elemeken k�v�l kuplungot is tartalmaz. Mivel a motor- �s az ind�t�k�sz�l�k forg�si sebess�ge k�z�tt hozz�vet�legesen �tsz�r akkora k�l�nbs�g van, biztons�gi okb�l az ind�t�berendez�sen egy speci�lis �kkel ell�tott szabadonfut�-kapcsol� is kialak�t�sra ker�l. Ez voltak�ppen olyan, mint a ker�kp�rok eset�ben a szabadonfut� ker�k, amelynek k�sz�nhet�en a motor felp�rget�s�t k�vet�en a szerel� an�lk�l ki tudja h�zni az ind�t�k�sz�l�k r�dj�t – amelyet azt megel�z�en a versenyaut� sebess�gv�lt�j�hoz illesztett -, hogy az b�rmif�le s�r�l�st okozzon sz�m�ra. Annak �rdek�ben pedig, hogy a felp�rgetett motor ne tudjon visszar�gni, �s �gy ak�r igen komoly balesetet okozni az ind�t�k�sz�l�k kezel�j�nek, egy kiold�szerkezettel is ell�tt�k azt a szakemberek.

Az ind�t�k�sz�l�k elk�sz�t�sekor a csapatok els�sorban a megb�zhat�s�gra t�rekednek, �s nem pedig a min�l kisebb s�ly el�r�s�re. Ez sokkal l�nyegesebb szempont enn�l az eszk�zn�l. R�gebben, amikor �n. fed�lzeti ind�t�t haszn�ltak a Formula-1-ben, akkor term�szetesen arra t�rekedtek, hogy az min�l k�nnyebb legyen, ez�rt az akkori megold�s kivitelez�s�hez leveg�s rendszert �p�tettek ki. Manaps�g viszont m�r a tart�ss�gra �sszpontos�tanak, aminek k�sz�nhet�en nem igaz�n szokott ezzel a berendez�ssel probl�ma lenni.

A mobil ind�t�rendszer gy�rt�sa sor�n a tart�szerkezethez alum�niumot, a k�sz�l�k r�dj�hoz pedig ac�lt haszn�lnak fel. Az eszk�z teljes hossza el�ri a 1.200mm-t, �s a m�k�dtet�s�hez sz�ks�ges 24V-os t�pfesz�lts�ggel ell�tott berendez�s hozz�vet�legesen 15kg s�lyt k�pvisel.