Az F1-es versenyaut�ban tal�lhat� vezet�kh�l�zatot egy kis k�pt�rs�t�s �tj�n tal�n az emberi test meglehet�sen sz�vev�nyes idegrendszer�hez lehetne hasonl�tani.

Az aut�t beh�l�z� vezet�kek �s csatlakoz�k seg�ts�g�vel jut el a villamos energia a Formula-1-es versenyaut� elektromos k�sz�l�keihez, �s az �rz�kel�k �ltal k�ld�tt jelek is ezeken kereszt�l ker�lnek tov�bb�t�sra.

Az aut�ban l�v� vezet�krendszer nagyon fontos feladatot l�t el. A vezet�kek az aut� minden fontosabb r�sz�ben megtal�lhat�ak. Ide kell sorolni az aut� mind a n�gy kerek�t is, ahonnan a vezet�kek a karossz�ria als� r�sz�be futnak, de term�szetesen a motor sem marad �rintetlen�l. Tulajdonk�ppen az aut� orr�t�l eg�szen a h�ts� l�mp�ig minden be van vezet�kezve.

B�rmennyire is furcs�n hangzik, de egy Formula-1-es versenyaut�ban hozz�vet�legesen 2km hossz�s�gnak megfelel� vezet�kh�l�zatot �p�tenek be a m�rn�k�k, ami tulajdonk�ppen megegyezik a Mercedes-Benz E-oszt�ly� aut�j�ban l�v� vezet�kmennyis�ggel. A vezet�kv�gek �sszeilleszt�s�hez t�bb mint 220 f�le megold�st alkalmaznak, amivel legal�bb 30-40 f�le k�l�n�ll� rendszert alak�tanak ki.

Mindegyik rendszer ki�p�t�s�hez j� n�h�ny szakemberre �s igen sok munka�r�ra van sz�ks�g. A versenyaut� karossz�ri�j�n a f� csatlakoz�si pontok kialak�t�sa legal�bb 100 �r�t vesz ig�nybe, �s a McLaren Racing Elektronikai Fejleszt� R�szleg�n�l p�ld�ul k�zel 1.300 vezet�kcsatlakoz�st k�sz�tenek egy szezonban. Az elektromos h�l�zatnak – amelynek a teljes �lettartama 15.000km – 3.000 kilom�terenk�nt karbantart�son, illetve igen alapos �tvizsg�l�son kell �tesnie.

A Formula-1-es versenyaut�kban kialak�tott villamos rendszerek meg�p�t�s�hez haszn�lt elemeknek a katonai- �s �rtechnol�giai k�r�lm�nyekre kidolgozott el��r�soknak kell megfelelni, hiszen sokszor igen sz�ls�s�ges ig�nybev�teleknek kell ellen�llniuk. A szakembereknek nagy precizit�ssal �s odafigyel�ssel kell elk�sz�teni az egyedi m�don �rny�kolt vezet�keket, amelyeket speci�lis v�d�k�pennyel �s csatlakoz�kkal l�tnak el. A vezet�kek �s a csatlakoz�k elk�sz�t�s�t k�vet�en minden egyes elem szigor� teszteken megy kereszt�l, �s csakis a megfelel� eredm�nyeket k�vet�en ker�lhetnek felhaszn�l�sra, illetve be�p�t�sre.

Miut�n ezeket a komplex egys�geket behelyezik a versenyaut� karossz�ri�j�nak meghat�rozott pontjaira, a m�szaki specifik�ci�kban meghat�rozott nyomvonalon beszerelik �s r�gz�tik a vezet�keket, majd a csatlakoz�sok seg�ts�g�vel pedig �ssze�ll a k�sz rendszer.

A Formula-1-es aut�kban l�v� vezet�kh�l�zatnak az aut�val egy�tt kell fejl�dnie. Ha p�ld�ul teljesen �j elektronikai eszk�z�k, szenzorok ker�lnek be�p�t�sre, vagy csak egyszer�en �thelyezik azokat az aut� m�s pontj�ra, a vezet�krendszert is m�dos�tani kell. A fejleszt�sek sor�n az egyik legalapvet�bb szempont, amire a m�rn�k�knek t�rekednie kell, hogy a kez�k k�z�l kiker�l� v�gterm�k megb�zhat� legyen. A m�sodik krit�rium a vezet�kek �s csatlakoz�k min�l kisebb s�lya, a harmadik pedig a karbantart�si- �s be�p�t�si szempontok figyelembe v�tele.

A versenyaut� elektromos rendszer�nek, valamint vezet�kh�l�zat�nak megtervez�s�hez, illetve fejleszt�s�hez a leg�jabb CAD (CAD angol r�vid�t�s, melynek jelent�se: Sz�m�t�g�ppel Seg�tett Tervez�s) programcsomagot haszn�lj�k a m�rn�k�k. Ezzel nemcsak id�t takar�tanak meg, hanem m�r a tervez�s f�zis�ban k�l�nb�z� alternat�v�kat is megvizsg�lhatnak.

Az F1-es versenyaut� vezet�kh�l�zata teh�t d�nt� fontoss�ggal b�r. �nmag�ban n�zve nem j�tszik ugyan szerepet a versenyaut� teljes�tm�ny�ben, de a k�l�nb�z� szoftverekkel �s elektronikai eszk�z�kkel egy�tt alkotott csomag m�r d�nt� jelent�s�ggel rendelkezik, amit minden egyes konstrukci� kifejleszt�s�n�l �s meg�p�t�s�n�l figyelembe kell venni a csapatoknak.

A Formula-1-es versenyaut� vezet�kh�l�zat�nak tervezett �lettartama 15.000km, amelynek sz�ls�s�ges ig�nybev�teleknek is ellen kell �llnia.