A Formula-1-es versenyaut�k visszapillant� t�krei nem igaz�n vannak k�l�nleges jellemz�kkel felruh�zva, �s tal�n m�szaki szempontb�l sem olyan �rdekesek, mint p�ld�ul az aut�k motorjai, vagy �ppen azok sebess�gv�lt�i. Tulajdonk�ppen egy el�g egyszer� feladatot kell ell�tniuk ezeknek az elemeknek, m�gpedig azt, hogy a versenyz� minden egyes helyzetben megfelel�en t�j�koz�dni tudjon a m�g�tte zajl� esem�nyekr�l.

Term�szetesen az F1-ben haszn�lt visszapillant� t�kr�k eset�ben is igaz – csak�gy, mint az aut� �sszes t�bbi alkatr�sz�re -, hogy ezek m�ret�re, �s az aut�n val� elhelyez�s�kre is szigor� el��r�sok vonatkoznak. A tervez�s�k �s elk�sz�t�s�k folyam�n teh�t figyelembe kell venni az FIA �ltal �ppen aktu�lisan kiadott technikai szab�lyzatot. A visszapillant� t�k�r fel�let�nek legal�bb 150mm sz�lesnek �s 50mm magasnak kell lennie, �s a t�k�r sarkain l�v� lekerek�t�sek r�diuszai nem haladhatj�k meg a 10mm-es m�retkorl�tot. Az igen szigor�an meghat�rozott m�retek mellett, a szab�lyk�nyvben az is benne foglaltatik, hogy az aut� vezet�i f�lk�j�nek k�t oldal�n milyen m�don kell azokat elhelyezni, vagyis a pil�taf�lke k�z�pvonal�t�l �s annak h�ts� vonal�t�l milyen t�vols�gra lehet, illetve kell felszerelni azokat.

Ennek megfelel�en teh�t a visszapillant� t�k�r minden egyes elem�nek (a burkolatnak �s a tart�konzolnak egyar�nt) a versenyaut� k�z�pvonal�t�l 250…500mm-es tartom�nyban kell lennie, m�g a pil�taf�lke h�ts� �l�hez viszony�tva 550…750mm k�z�tti tartom�nyt �r el� a 2012-es �vre �rv�nyes�tett technikai szab�lyzat.

Az FIA �ltal megfogalmazott regul�k kimondj�k tov�bb�, hogy a visszapillant� t�kr�k kialak�t�s�nak �s elhelyez�s�nek lehet�v� kell tennie a pil�ta sz�m�ra, hogy egy t�bl�ra fel�rt 150mm magas �s 100mm sz�les �r�sjelet, vagy sz�mot az aut� m�g� helyezve az al�bbi poz�ci�k teljes�l�se eset�n megfelel� m�don kell azt l�tnia:

Magass�g: a talajt�l m�rt 400…1.000mm-es tartom�ny
Sz�less�g: a versenyaut� k�z�pvonal�t�l b�rmely oldalra m�rt 4.000mm
T�vols�g: a versenyaut� h�ts� tengelyvonal�t�l m�rt 10m

B�rmennyire is egyszer�nek t�n� konstrukci�r�l van sz�, a m�rn�k�k m�gis k�nosan �gyelnek arra, hogy ezek a kis t�kr�k aerodinamikai szempontb�l illeszkedjenek a versenyaut�hoz. Egy igaz�n j� tervez�i munka eredm�nyek�ppen v�g�l egy aerodinamikai szempontb�l megfelel�en optimaliz�lt burkolatot nyernek. Ennek a tervez�s�hez szint�n felhaszn�lj�k a CFD (Computational Fluid Dynamics = Sz�m�t�g�pes �raml�stan) rendszert – amely az aerodinamika sz�m�ra igen j�l ismert technol�gia -, valamint a sz�lcsatorn�ban elv�gzett tesztel�sek, illetve vizsg�latok is seg�tik a szakemberek munk�j�t. A m�retek �s a megfelel� forma mellett a t�meg sem elhanyagoland� t�nyez�. Mivel a t�kr�k tulajdonk�ppen ki vannak emelve az aut� karossz�ri�j�nak a s�kj�b�l, a megfelel� s�ly biztos�t�sa fontos szempontnak sz�m�t. A versenyaut� s�lypontj�t ugyanis a lehet� legalacsonyabb ponton kell tartani a min�l jobb menetjellemz�k biztos�t�sa �rdek�ben.

A s�ly optimaliz�l�s�hoz a h�jazatot sz�nsz�las anyagb�l k�sz�tik, �s a t�k�r anyag�t pedig plexi�veg biztos�tja a tart�ss�g �s a megfelel� biztons�g miatt. A visszapillant� t�kr�k pedig tit�n tart�szerkezettel csatlakoznak a versenyaut� karossz�ri�j�hoz. Annak �rdek�ben, hogy a nagy sebess�ggel t�rt�n� sz�guldoz�s sor�n keletkez�, valamint a motor �ltal keltett rezg�sek ne okozzanak t�ls�gosan nagy probl�m�t, a t�kr�t egy olyan anyaggal r�gz�tik a tokozatba, amelynek a feladata nem m�s, mint az el�z�kben eml�tett vibr�ci� cs�kkent�se.

A Formula-1-es aut�k �let�ben m�r-m�r megszokott dolognak sz�m�t, hogy annak egyes elemeit �ttervezik az adott futam „elv�r�sainak” megfelel�en. Ez pedig a visszapillant� t�kr�k eset�ben sincs m�sk�nt. Ha p�ld�ul a monac�i versenyre k�sz�lnek a csapatok, akkor a m�rn�k�k �gy alak�tj�k ki ezeket az elemeket, hogy azok a sz�k sik�torokban t�rt�n� man�verez�sek alkalm�val biztosan ne s�r�ljenek meg. A pil�t�knak megfelel� m�don l�tniuk kell a m�g�tt�k l�v� teret, �s a t�kr�k poz�cion�l�s�n�l a sz�k p�lyaszakaszokat is figyelembe kell teh�t venni. Ez ut�bbi pedig nemcsak azt jelenti, hogy m�sik pontra kell helyezni a visszapillant� t�kr�ket, hanem �jra is kell azokat tervezni �gy, hogy tov�bbra is megfeleljenek az FIA �ltal megadott szempontoknak, valamint aerodinamikai t�nyez�it tekintve is kiel�g�t� legyen.

A technikai szab�lyzat els�sorban biztons�gi szempontok szerint hat�rozza meg a visszapillant� t�kr�k be�p�t�si helyzet�t.

Mi t�rt�nt 2010-ben?

A 2010-es Ausztr�l Nagyd�jat k�vet�en t�bb versenyz� is arra panaszkodott, hogy a futam sor�n feltartott�k �ket, �gy a Formula-1 szab�lyszer�s�g�t fel�gyel� Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g �gy d�nt�tt, hogy azon csapatokat, amelyek versenyaut�in az oldals� kocsiszekr�ny mellett l�v� v�ll-lemezeken vannak elhelyezve a visszapillant� t�kr�k, m�dos�t�st kell v�grehajtaniuk.

Az FIA �ltal akkor kiadott k�zlem�ny szerint az �rintett csapatoknak a hagyom�nyos megold�st kellett k�vetni�k, vagyis k�zvetlen�l a pil�taf�lke k�ls� oldalfal�n kellett kialak�taniuk a visszapillant� t�kr�k tart�konzoljait.

D�nt�s�ket azzal indokolt�k, hogy a v�ll-lemezek kialak�t�s�b�l ad�d�an azok menetk�zben nagyon berezon�lnak, aminek hat�s�ra a rajtuk l�v� t�kr�k is felvett�k a keletkezett rezonanci�t, �s emiatt nehezen lehet kil�tni az aut� m�g�, ami viszont balesetvesz�lyt jelentett. Term�szetesen a pil�ta r�di�n kereszt�l kap t�j�koztat�st a csapat boxutcai ir�ny�t�pultj�n�l dolgoz� versenym�rn�kt�l, hogy �ppen ki van m�g�tte, de a legf�bb gond az, hogy azt az aut�t, amelyik 1…2 m�sodperccel halad h�tul, azt m�r nem lehet kiel�g�t� min�s�gben megfigyelni a visszapillant� t�k�rben.

Mivel a Formula-1-es versenyaut�k minden egyes karossz�riaeleme igen fontos szerepet j�tszik az aut� aerodinamikai jellemz�it illet�en, ez al�l a visszapillant� t�k�r sem k�pez kiv�telt. Azzal, hogy egyes csapatok a m�dos�t�sra �t�lt kialak�t�st voltak k�nytelenek alkalmazni, kedvez�bb aerodinamikai �raml�st tudtak produk�lni az aut� k�z�ps� szekci�j�ra vonatkoz�an, �gy a t�kr�k elhelyez�s�nek m�dos�t�s�val �t kell gondolniuk a versenyaut� �rintett ter�let�re vonatkoz� aerodinamikai elemek kialak�t�s�t is. Az FIA eredetileg a K�nai Nagyd�jat t�zte ki hat�rid�k�nt a m�dos�t�s v�grehajt�s�ra, de mivel a csapatok jelezt�k, hogy a sanghaji versenyig m�r nem t�rnek vissza Eur�p�ba, �s t�ls�gosan k�zelinek tartott�k az id�pontot a m�dos�t�s biztons�gos m�don t�rt�n� elv�gz�s�hez, az ist�ll�k v�g�l a Spanyol Nagyd�jig kaptak halad�kot.

Az FIA �ltal egykor betiltott, v�ll-lemezre �p�tett visszapillant� t�k�r

A Ferrari �s a visszapillant� t�kr�k k�z�tti �sszef�gg�s

A Ferrari volt az a csapat, aki el�sz�r szak�tott a pil�taf�lke k�ls� oldalfal�n hagyom�nyos m�don elhelyezett visszapillant� t�kr�k alkalmaz�s�val, �s az F2006-os konstrukci�juk eset�ben kihelyezt�k azokat az oldals� kocsiszekr�ny k�ls� r�sz�re. A Formula-1-re jellemz� fejleszt�si �temnek megfelel�en nem kellett azonban sokat v�rni ahhoz, hogy az olasz g�rd�nak tov�bbi k�vet�je legyen a mez�nyben, hiszen nem sokkal a maranell�iak megold�s�t k�vet�en j� n�h�ny csapat aut�in is l�that�v� v�ltak a versenyaut� sz�ls� pontj�ra szerelt visszapillant� t�kr�k. �rdekess�gk�ppen �rdemes tal�n megeml�teni, hogy a hagyom�nyos �s a betiltott verzi� mellett azonban volt m�g egy �n. alternat�v jelleg� alkalmaz�si m�d is, amikor a t�kr�k az oldals� kocsiszekr�ny k�z�ps� r�sz�n, az el�ls� l�gbe�ml� ny�l�s felett helyezkedtek el.

A CFD-vel v�gzett vizsg�latok alapj�n egy�rtelm�en kimutatt�k, hogy a hagyom�nyos kialak�t�s� visszapillant�k sokkal kedvez�tlenebb�l t�rik meg az aut� el�ls� r�sz�r�l �rkez� l�g�ramlatokat, �s �gy aerodinamikai szempontb�l kedvez�tlen turbulenci�t okoznak. A 2009-es �vben a technikai szab�lyzatban bevezetett drasztikus v�ltoztat�sok hat�s�ra a csapatok igyekeztek minden lehets�ges megold�st megtal�lni arra, hogy a lehet� legjobb aerodinamikai jellemz�ket biztos�t� elemeket alak�tsanak ki. Miut�n akkor az FIA j�v�hagyta, hogy az aut�k v�ll-lemezeire, ill. az oldals� kocsiszekr�ny k�ls� r�sz�re ker�ljenek a visszapillant� t�kr�k, az �gy megkapott viszonylag magasabb �p�t�s� v�ll-lemezek sokkal hat�konyabb aerodinamikai hat�konys�got kaptak.

A Ferrarit k�vet�en a Renault R27-es aut�kon jelentek meg az oldals� kocsiszekr�nyhez kihelyezett visszapillant�k, m�g a Toyota a k�ztes megold�snak is nevezhet�, kor�bban eml�tett alternat�v jelleg� alkalmaz�si m�d mellett tette le a voks�t el�sz�r.

Mindezek egy�rtelm�en mutatj�k, hogy a Formula-1 mennyire professzion�lis kateg�ri�nak sz�m�t az aut�versenyz�s vil�g�ban, ahol minden egyes r�szletre maxim�lis m�don oda kell figyelni a csapatok m�rn�keinek.

Technikai adatok:

S�ly: 160g/db (320g/1 p�r)
M�retek: 150 mm x 50 mm (sz�less�g x magass�g), kb. 80 mm m�lys�g (a legkisebb megengedett m�ret)
Anyaga: plexi�veg, tit�n v�zra �p�tett sz�nsz�las anyagb�l k�sz�lt h�jazat
Egy szezonban �ltal�ban 12db k�szletet haszn�lnak fel a csapatok, de ez a sz�m term�szetesen f�gg az esetleges balesetekt�l.