A versenyaut� els� l�gterel� sz�rnya hasonl� m�rt�k� leszor�t� er�t �ll�t el�, mint a diff�zor, �raml�stechnikai szempontb�l azonban kev�sb� olyan �rz�keny, mint a versenyaut� h�ts� szekci�ja. Gyakran lehet hallani a pil�t�kt�l, hogy amikor egy m�sik aut� m�g�tt haladnak, az aut�juk alulkorm�nyozott� v�lik, ami tulajdonk�ppen nem m�st jelent, mint hogy az els� sz�rnyon lecs�kken a leszor�t� er� nagys�ga. A jelenlegi is haszn�lt nagyobb feszt�v�, �s az aszfalthoz k�pest viszonylag alacsonyabb �p�t�s� l�gterel� elem jobban elviseli a turbulens l�g�ramlatokat, vagyis stabilabban viselkedik �ltala a versenyaut�.

A Formula-1-es aut� els� l�gterel� sz�rny�nak feszt�vja (1800mm) megegyezik az aut� teljes sz�less�g�vel, �s 75mm-rel a referencia-s�k felett helyezkedik el. Az FIA utas�t�s�ra az orrk�p alatt 500mm hosszan egy �n. semleges szekci�t kell kialak�tani. Nincs limit�lva a v�glez�r� elemek �s a k�z�ps� szekci� k�z�tt haszn�lhat� l�gterel� lemezek sz�ma. Az orrk�p felett tilos b�rmilyen �t�vel� aerodinamikai kieg�sz�t� (h�dsz�rny) haszn�lata – mint amilyet a 2009-es �vet megel�z�en l�tni lehetett az aut�k t�bbs�g�n –, de a k�ls� sz�rnyfel�letek felett az �n. l�pcs�s sz�rnyak haszn�lata megengedett. A sz�rny v�glez�r� elemeinek pedig 100mm-rel a referencia-s�k felett kell elhelyezkedni.

Az els� l�gterel� sz�rnyra teh�t rendk�v�l szigor� el��r�sok vonatkoznak. Az elm�lt �vekben egyre nagyobb hangs�ly ker�lt a csapatok �ltal elv�gzett fejleszt�sek folyam�n az egyes elemek flexibilit�s�nak biztos�t�s�ra, ami azt jelenti, hogy az adott elem bizonyos r�sze a versenyaut� sebess�g�nek f�ggv�ny�ben a r�hat� aerodinamikai terhel�s hat�s�ra elhajlik, vagyis k�zelebb ker�lt a p�lya aszfaltj�hoz. Ez�ltal pedig az �rintett elem nagyobb m�rt�k� aerodinamikai leszor�t� er�t k�pes el��ll�tani, amely n�veli az aut� menetstabilit�s�t, illetve jav�tja annak vezethet�s�g�t.

Azt hiszem t�lz�s n�lk�l kijelenthetem, hogy a Formula-1-ben dolgoz� m�rn�k�k tal�l�konys�ga hat�rtalan, hiszen j� n�h�ny p�ld�t l�thattunk m�r ennek beigazol�s�ra. Mindazon�ltal, hogy a Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g a Technikai Szab�lyk�nyvben r�gz�ti az egyes regul�kat, minden egyes versenyh�tv�g�n alapos vizsg�latoknak veti al� az aut�kat.

Egy Kedves Koll�ga j�volt�b�l eljutott hozz�m a cikkben l�that� fot�, amely az FIA technikai szakembereit �r�k�tette meg, mik�zben a Ferrari 150 Italia els� l�gterel� sz�rny�nak flexibilit�s�t ellen�rzik. A flexibilis aerodinamikai elemek kisz�r�se �rdek�ben az FIA �gy teszteli ezeket a sz�rnyakat, hogy azt egy erre a c�lra k�sz�tett tart�kerethez r�gz�ti. Ezt k�vet�en hidraulikus munkahengerek �ltal kifejtett nyom�s �tj�n terhelik meg azok v�geit, �s a rendszerhez illesztett m�r�m�szerek seg�ts�g�vel m�rik a keletkezett nyom�st, valamint a deform�ci� m�rt�k�t. A 2010-es Belga Nagyd�jig 500N-os terhel�st alkalmaztak erre a c�lra, melyet a spa-francorchampsi futamt�l kezd�d�en bevezetett szigor�t�snak k�sz�nhet�en 1000N-ra v�ltoztattak. Ennek a terhel�snek megfelel� m�don nyomj�k a kialak�tott rendszerrel a sz�rny mindk�t v�g�t.

M�r�sek, illetve tesztek alapj�n a versenyaut�ra nagyj�b�l 110km/h-�s sebess�g eset�n hozz�vet�legesen 600kg-nak megfelel� leszor�t� er� hat. Ebb�l az els� l�gterel� sz�rny k�t v�g�re nagyj�b�l 70kg jut. Mint ahogyan az a technikai szab�lyzatban is megtal�lhat�, a versenyaut� egyetlen egy aerodinamikai eleme sem lehet az aut� referencia s�kja alatt. Ha ez m�gis megt�rt�nne, akkor az �rintett pil�ta, illetve csapat bizton sz�m�that az FIA �ltal kiszabott b�ntet�sre.

Az FIA technikai szakemberei minden egyes versenyh�tv�g�n megvizsg�lj�k az aut�k els� l�gterel� sz�rny�nak hajl�konys�g�t.