A Formula-1-es versenyaut�k minden egyes nagyd�jra kisebb-nagyobb m�rt�k� technikai v�ltoztat�sokon mennek kereszt�l. Ezek h�tter�ben az adott versenyp�lya karakterisztik�ja, �s nem utols� sorban a helysz�nre jellemz� id�j�r�si viszonyok �llnak. Az egyenetlenebb fel�lettel rendelkez�, �s gyors ir�nyv�ltoztat�sokat lehet�v� tev� p�ly�k eset�ben a versenyaut� min�l jobb menetstabilit�sa �rdek�ben aerodinamikai m�dos�t�sok, m�g a melegebb, �s magasabb p�ratartalommal b�r� esem�nyekre megn�velt h�t�si kapacit�st lehet�v� tev� m�dos�t�sokra szokott legink�bb sor ker�lni.

A versenyaut�k futamr�l-futamra t�rt�n� felk�sz�t�se azonban nemcsak a k�v�lr�l l�that� karossz�riaelemekre terjed ki, hanem a burkolatok alatt l�v� kisebb mechanikai alkatr�szek, �s nem utols� sorban a l�er�ket biztos�t� V8-as motorra is. Az olyan versenyp�ly�k, amelyek a szokv�nyos, eur�paihoz hasonl� id�j�r�si k�r�lm�nyek �ltal uralt helysz�neken tal�lhat�ak, nem jelentenek k�l�n�sebb kih�v�st az F1-es er�forr�sok sz�m�ra – legal�bbis id�j�r�si szempontb�l -, de az olyan f�ldr�szeken, mint p�ld�ul Malajzia, vagy Bahrein, ahol a magas k�rnyezeti h�m�rs�klet mell� igencsak magas p�ratartalom is t�rsul, m�r teljesen m�sf�le technikai felk�sz�l�st ig�nyel.

Az ilyen versenyp�ly�kra t�rt�n� el�zetes felk�sz�l�s nem olyan egyszer�, de term�szetesen egy olyan professzion�lis aut�sportban, mint a Formula-1, erre is van valamif�le megold�s. A sz�m�t�g�pes szimul�ci�k mellett a szezon el�tti tesztel�sek jelentenek komolyabb lehet�s�get arra, hogy a csapatok az �gynevezett �tmeneti konstrukci�kkal leszimul�lj�k a mal�j, vagy �ppen a bahreini versenyp�ly�kon is tapasztalhat� k�r�lm�nyeket.

A motorra hat� h�m�rs�kleti terhel�s, p�ratartalom �s atmoszf�rikus nyom�sviszonyok szimul�l�sa r�v�n a csapatok megvizsg�lj�k, hogy az er�forr�s milyen teljes�tm�nnyel k�pes �zemelni ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt, �s mik�nt k�pes reag�lni ezen param�terek v�ltoz�s�ra, valamint az �ltaluk kifejtett extr�m terhel�sekre. Az egyik legnagyobb kih�v�st a leveg� magas relat�v p�ratartalma jelenti, ugyanis olyan be�ll�t�sokat kell alkalmazni a motorral kapcsolatban, hogy az minden tekintetben t�k�letes vezethet�s�get biztos�tson. A h�m�rs�klet az, amelyet k�nnyebben k�pesek kezelni a csapatok, hiszen a magasabb k�rnyezeti h�m�rs�klettel rendelkez� futamok idej�re a karossz�ri�n kialak�t�sra ker�l� l�gbe�ml�- �s h�t�ny�l�sok seg�ts�g�vel nagyobb mennyis�g� leveg�t �ramoltatnak kereszt�l a motorburkolat alatt elhelyezett h�t�paneleken kereszt�l.

A 2009-es �vben bevezetett technikai szab�lyoknak k�sz�nhet�en az azt megel�z� �vekkel ellent�tben er�sen korl�tozott� v�ltak a motorburkolaton, illetve az oldals� kocsiszekr�nyen alkalmazhat� h�t�ny�l�sok sz�ma. Mindezek figyelembe v�tele mellett azonban arr�l sem szabad megfeledkezni, hogy a versenyaut� karossz�ri�j�n elhelyezett minden egyes l�gbe�ml� ny�l�s befoly�solja, �s negat�van hat az aut� aerodinamikai karakterisztik�j�ra. Term�szetesen ennek ellen�re az adott helysz�nre jellemz� k�rnyezeti jellemz�k ismeret�ben meg kell hozni a megfelel� kompromisszumot a sz�ks�ges h�t�si jellemz�k �s az aut�n l�v� karossz�riaelemek �ltal el�rhet� aerodinamikai jellemz�k k�z�tt.

A mal�j, vagy a bahreini versenyp�ly�kon uralkod� magas h�m�rs�klet miatt a motorok �zemi h�m�rs�klete is n�mileg megemelkedik, de a csapatok c�lja az, hogy ezt a szintet a t�bbi p�ly�n tapasztalhat� �zemi h�m�rs�klet �rt�k�n tudj�k tartani. Ennek megfelel�en a v�z h�m�rs�klet�t hozz�vet�legesen 120…130�C-os, az olajrendszer h�m�rs�klet�t pedig nagyj�b�l 110…120�C-os szintre igyekeznek lekorl�tozni.

A motor megfelel� h�t�s�t tov�bb nehez�ti, ha az am�gy is magas h�m�rs�klettel �s p�ratartalommal rendelkez� versenyhelysz�n kev�s gyors p�lyaszakaszt tartalmaz. Ahogyan az a fentiekben is eml�t�sre ker�lt, az aut� karossz�ri�j�n kialak�t�sra ker�l� minden egyes h�t�ny�l�s rontja az aut� aerodinamikai jellemz�it, hiszen a burkolatok megnyit�s�val cs�kken az aerodinamikai leszor�t� el��ll�t�s�ban fontos szerepet j�tsz� fel�letek nagys�ga. Ahhoz pedig, hogy a h�t�ny�l�sok sz�m�t �s m�ret�t a k�v�nt h�t�si jellemz�k biztos�t�sa mellett min�l jobban le lehessen cs�kkenteni, kell� sebess�get kell produk�lni a p�ly�n ahhoz, hogy megfelel� mennyis�g� leveg� �ramoljon �t a karossz�ria alatt.

A megfelel� kompromisszum kialak�t�s�ban a motorgy�rt�knak is rendk�v�l nagy szerep jut. Az extr�m meleg �s magas p�ratartalom eset�n azok a motorok (mint p�ld�ul a Renault �ltal gy�rtott RS27-es er�forr�s) a leghat�konyabbak, amelyek �gy k�pesek t�k�letes megb�zhat�s�got produk�lni, hogy ek�zben magasabb �zemi h�m�rs�klettel rendelkeznek. Ennek seg�ts�g�vel ugyanis az �rintett csapat nem k�nyszer�l t�lzottan nagy h�t�ny�l�sok kialak�t�s�ra, s�t, a 2012-es szezonban k�telez�en alkalmazott periszk�p kialak�t�shoz hasonl� kipufog�rendszerek mell� a motort �s s sebess�gv�lt�t jobb aerodinamikai �raml�st biztos�t� keskeny kialak�t�s� burkolattal k�pesek ell�tni.

A Renault �ltal kiadott inform�ci�k szerint a francia gy�rt� a 2012-es szezon el�tti tesztel�sek alkalm�val hozz�vet�legesen 3.000km-t tett meg, amely term�szetesen nemcsak a melegebb versenyhelysz�nek szempontj�b�l elv�gzett felk�sz�l�s tekintet�ben mondhat� l�nyegesnek. Ennek a t�vnak az egyharmada, vagyis nagyj�b�l 1.000km volt az, amely kifejezetten a malajziai versenyp�ly�n uralkod� id�j�r�si viszonyokra t�rt�n� min�l alaposabb tesztel�s c�m�n ker�lt teljes�t�sre.

A csapatoknak teh�t olyan forgat�k�nyvet kell kidolgozni, amely a teljes szezonra vonatkoz�an t�k�letes technikai lefedetts�get jelent a motorok tekintet�ben. Mindamellett, hogy a technikai direkt�v�k is jelent�s k�t�tts�get jelentenek, a csapatoknak �gy kell kalkul�lni az aut�nk�nt alkalmazhat� nyolc er�forr�ssal kapcsolatban, hogy azok a teljes, 20 futamb�l �ll� id�nyt megfelel� m�don lefedj�k. A Renault p�ld�ul a tavalyi �vhez hasonl�an a 2012-es szezonban is ugyan azt a motort biztos�totta a szezonnyit� ausztr�l, �s az azt k�vet� mal�j versenyh�tv�g�ken is.

A csapatok sz�m�ra az egyik legf�bb strat�giai elem nem m�s, mint hogy a szezon elej�n megpr�b�ljanak egy motorb�l a lehet� legt�bb versenyt�vot kicsikarni, hogy a szezon m�sodik fel�re min�l t�bb er�forr�st tudjanak tartal�kolni. Azok a csapatok ugyanis, akik ezeknek a c�loknak meg tudnak felelni, a szezon hajr�j�ban megengedhetik maguknak, hogy egy motort maxim�lisan k�t futamon haszn�ljanak. Ez pedig jelent�s el�nyt jelenthet a riv�lisokkal szemben a vil�gbajnoki pontok�rt folytatott k�zdelemben.