A Formula-1 t�rv�nyhoz� test�let�nek is nevezhet� Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g 2009 augusztus�ban meghozott d�nt�se sz�mos l�nyeges ponton �rintette az aut�versenyz�s elit kateg�ri�j�t. Mindamellett, hogy az FIA elvetette az oly sokat vitatott k�lts�gplafon int�zm�ny�t, az �n. p�rhuzamos m�szaki szab�lyzatot, �s nem utols� sorban Bernie Ecclestone �remrendszere sem kapott elegend� voksot, a technikai szab�lyzat nem maradt �rintetlen�l.

15 �v nagyon hossz� id�, b�r ennek a meg�t�l�se is minden bizonnyal m�s �s m�s szempontok szerint is t�rt�nhet. A Formula-1 sz�m�ra egy ilyen 15 �ves ciklus lez�r�s�ra ker�lt sor a 2010-es �vvel, amikor az FIA betiltotta az aut�k versenyek alatti tankol�s�t, amely egy�ttal a kvalifik�ci�k harmadik szakasz�nak a lebonyol�t�s�t is �rintette.

Sokan b�r�lt�k, �s b�r�lj�k ma is a sz�vets�g d�nt�s�t a futamok ideje alatti �zemanyag-ut�nt�lt�s mell�z�s�vel kapcsolatban, de t�ny, hogy a technikai szab�lyzat ezen r�sze a 2012-es �vre sem fog megv�ltozni. Annak ellen�re teh�t, hogy a boxtaktika elemei k�z�tt m�r nem szerepelnek a tankol�sokkal kapcsolatos r�szletek, tal�n �rdemes n�h�ny sz�t szentelni a versenyaut�k r�sz�t �pez� alkatr�szr�l, a benzinsapk�r�l.

Egy Formula-1-es versenyaut�nak nem igaz�n van olyan alkot�eleme, amelyet h�tk�znapi jelent�s�g�nek lehetne titul�lni. Mindezek ellen�re egyes alkatr�szek viszonylag egyszer� megjelen�se maga ut�n vonhatja a k�vetkez� k�rd�st: Mit is lehetne ezekr�l megeml�teni? Az ilyen, �s ehhez hasonl� esetekre pedig az F1-es versenyaut� �zemanyagtart�ly�nak fedele – amit a h�tk�znapi �letben benzinsapk�nak neveznek – kiv�l� p�lda lehet.

A szem�lyaut�k eset�ben is ismert fed�l – amely kis m�ret�vel az aut� karossz�ri�j�nak r�sz�t alkotja – feladat�t tekintve az �zemanyagt�lt� szelepet hivatott megv�deni akkor, amikor az �ppen nincs haszn�latban. Az 1998-as �vt�l kezd�d�en n�h�ny szezonon �t a Formula-1-es versenyaut�kon ezek a nyithat� fedelek legink�bb az otthoni h�zi kedvencek sz�m�ra a h�ts� bej�rati ajt�n kialak�tott csap�fedeles ajt�csk�khoz voltak hasonl�that�ak, amelyek egyszer�en csak kiny�ltak a kell� pillanatban.

A k�s�bbiek folyam�n azonban a csapatok fejleszt�g�rd�j�nak figyelme m�g ink�bb r�terel�d�tt a versenyaut� ezen r�sz�re is, �s az aerodinamikai szempontokat figyelembe v�ve megsz�letett a mai napig is haszn�lt �zemanyagtart�ly fed�l, valamint annak mozgat� mechanizmusa. M�k�d�s�t tekintve pedig m�r nemcsak egyszer�en felny�lik, hanem a megfelel� ind�t�jelre kiemelkedik a karossz�ria s�kj�b�l, �s kifordul az �zemanyagtart�ly t�lt�szelepe el�l.

A fed�l-rendszer k�t alapvet� r�szb�l �ll: a sz�nsz�las anyagb�l k�sz�tett takar�fed�lb�l, �s a hidraulikus mozgat� mechanizmusb�l. A kifejlesztett megold�shoz teh�t egy k�l�nleges mozgat� szerkezet is tartozik, amely tulajdonk�ppen egy egyszer�nek t�n� hosszir�ny� hidraulikus szerkezet, ami egy forgat�mechanizmust is mag�ban foglal.

A line�ris hidraulikus eszk�z mind�ssze egy ir�nyban v�gez mozg�st. Egyszerre kell megval�s�tani a fed�l kiemel�s�t �s elforgat�s�t, amelyhez egy olyan eszk�zt rendszeres�tettek, ami kialak�t�s�b�l ad�d�an a line�ris mozg�st forg�mozg�ss� alak�tja �t.

Az alum�nium �s ac�l felhaszn�l�s�val k�sz�tett, mind�ssze 95g-ot k�pvisel�, �s a 75mm-es hossz�s�ggal rendelkez� t�lt�ny�l�s fedelet mozgat� rendszer a forg�stengely ment�n elmozdul� hengeres alkatr�szt is tartalmaz, amelynek a k�ls� fel�let�n l�v� spir�lvonalas vezet�horonyban egy vezet�csap mozg�s�val val�sul meg a fed�l kiemel�se �s forgat�sa. Az �zemanyagt�lt� szelep felett elhelyezked� k�tr�teg� fed�l a versenyaut� karossz�ri�j�n�l is haszn�lt sz�nsz�las anyagb�l k�sz�l. Ehhez az elemhez szegecsekkel egy k�ny�kidomot r�gz�tenek, amelynek a m�sik v�g�n az el�z�ekben r�szletezett mozgat� mechanizmus kap helyet. Az �gy �ssze�llt egys�get v�g�l a versenyaut� karossz�ri�ja alatt l�v� v�laszlemezhez er�s�tik.

Amikor m�g a versenyek alatt enged�lyezett volt az aut�k tankol�sa, a fed�l automatikus mozgat� mechanizmus�nak k�sz�nhet�en sem a versenyz�nek, sem pedig a boxutcai szem�lyzetnek semmi dolga sem volt a fed�llel kapcsolatban. Amikor a pil�ta behajtott a boxutc�ba �s megnyomta a korm�nyker�ken l�v� sebess�ghat�rol� gombot, egy�ttal felny�lt a t�lt�ny�l�s fedele is. Ezt k�vet�en pedig a tankol� szem�lyzet akad�lytalanul felt�lthette a versenyaut� �zemanyagtart�ly�t a csapat sz�m�ra kifejlesztett hajt�anyaggal.

A fed�l kinyit�sa egy m�sodpercen bel�l megt�rt�nt, de enn�l gyorsabb m�k�d�sre is k�pes lett volna. A szakemberek azonban egy hidraulikai fojt�szeleppel igyekeztek ezt elker�lni, hogy ez�ltal meg�vj�k a nyit� mechanizmust az esetleges k�rosod�st�l.

Az elektromos-, vagy a hidraulikai rendszer hib�ja eset�n a mozgat� szerkezetet k�zzel is m�k�d�sbe lehetett, illetve lehet hozni, amelyet az egyik szerel� egy speci�lis kulccsal tud elv�gezni. Ez azonban nem igaz�n szokott el�fordulni, de egy olyan vil�gban, ahol szinte tizedm�sodpercek�rt folyik a harc, a csapatoknak m�g az ilyen apr� r�szletre is fel kellett, illetve kell k�sz�lni.