A K�nai Nagyd�jon a Mercedes 57 �v ut�n v�gre �jra futamgy�zelmet szerzett a Formula-1-ben.

A Mercedes hossz� �s eredm�nyes m�ltra tekint vissza az aut�sportok vil�g�ban, ez azonban kor�ntsem volt z�kken�mentes. Paul Fearnley cikke.

Nico Rosberg Sanghajban egy �ber megkompon�lt gy�zelmet szerzett a Mercedesnek. Pole poz�ci�, hib�tlan taktika, �s kivitelez�s. Sokkol�. �s bizony a Mercedest�l l�ttunk m�r ilyet, az 50-es �s a 30-as �vekben is, amikor a p�nz, az emberek, a pil�t�k, az anyagtudom�ny, a g�p�szet, a m�rka h�res min�s�ge �s a hat�konys�g r�v�n az Ez�st Ny�llak uralt�k a versenyp�ly�kat, �gy a sebess�g csak egy mell�kterm�ke volt a Mercedes m�g�tt �ll� forr�soknak �s tud�snak. A Mercedes �s az aut�sport olyan m�rt�kben �sszeforrt egym�ssal, hogy az majd 40 �vig �lt az emberek eml�kezet�ben, pedig k�zben a neves n�met m�rka szinte semmif�le sporttev�kenys�get sem fejtett ki. A 80-as �s 90-es �vek fordul�j�n azonban minden megv�ltozott �s a Mercedes visszat�rt a versenyp�ly�kra, a sportkocsi versenyeken aratott sikerek ut�n pedig a Formula-1 megh�d�t�sa lett a c�l. 1993-ben a Mercedes a Sauber csapattal ker�lt k�zelebbi kapcsolatba ism�t a Formula-1-el, majd 1995-ben a McLaren kedv��rt kih�tr�ltak a kis sv�jci alakulat m�g�l, de �gy is tov�bbi k�t �vnek kellett eltelnie az els� futamgy�zelemig, majd �jabb egy �vet kellett v�rniuk az els� bajnoki c�mek�rt. A McLaren �s a Mercedes kapcsolata a kisebb, nagyobb buktat�k ellen�re is sikeres volt, a n�metek azonban t�bbet akartak, �gy a 2009-es szezon v�g�n felv�s�rolt�k az egykori Honda romjain hirtelen siker csapatt� v�l� Brawn GP-� 45,1%-�t (m�g tov�bbi 30%-ot a Mercedes partnere az Aabar Investments v�s�rolt meg). Az els� aut�jukban a 2010-es MGP W01-esben azonban a Mercedes r�sze m�g annyi volt, hogy ez�stre festette azt, �gy bizony volt honnan fejl�dni.

�s hov� fejl�dni, mert bizony a Mercedes nagyon nagy n�v az aut�sportok vil�g�ban att�l a pillanatt�l, hogy 1934-ben Manfred von Brauchitsch az els� lecsupasz�tott f�mkarossz�ri�s W25-�s versenyaut�j�val megnyerte az aut� bemutatkoz� verseny�t a legend�s N�rburgringen. F�ggetlen ker�kfelf�ggeszt�s, aerodinamikus �p�t�sm�d, fejt�mla, alacsony �l�spoz�ci�, alum�nium �nz�r� sebess�gv�lt�-differenci�lm� egys�g. Nem vit�s �rtechnika volt ez az aut� a maga kor�ban. �s az sem sz�m�tott, hogy �reg hegesztett karossz�ri�t haszn�ltak m�g, extr�m v�zh�t�st �s kompresszort, mik�zben a n�met riv�lisn�l, az Auto Union-n�l a motor a pil�ta m�g�tt, m�g az �zemanyag tart�ly k�z�tt�k volt, mert a Mercedes m�rn�kei vagy 150 l�er�vel t�bbet (kb. 400 l�er�t) hoztak ki az aut�b�l, mint amit az �j 750-es formula kital�l�i valaha is k�pzeltek volna.

A Mercedes innov�ci�ja pedig nem ismert hat�rokat, 1937-ben a W125-�s, hidraulikus leng�scsillap�t�kkal �s de Dion h�ts� felf�ggeszt�ssel tartotta stabilan mag�t a 200 m�rf�ldes (320 km/h-�s) v�gsebess�gn�l is mik�zben megb�zhat� alulkorm�nyzotts�got biztos�tott a pil�t�k sz�m�ra, akik el�tt a Mercedes er�forr�sa duruzsolt, amiben a m�rn�k�k tal�ltak vagy �jabb 300 l�er�t. �s bizony a 19 kilom�ter hossz� AVUS versenyp�ly�n az �ramvonalas karossz�ri�t haszn�l� W125-�s meg�ll�thatatlan volt, Hermann Lang 260 kilom�teres �tlagsebess�g�t pedig csak h�rom �vtized m�lt�n tudt�k csak fel�lm�lni az Indianapolisi 500-as versenyen.

A Mercedes pedig 1954-ben a 2,5 literes soros 8 hengeres W196-ossal ism�telten megval�s�totta a r�gi receptet, mik�zben 1954 j�lius�ban a Francia Nagyd�jon a n�z�k sz�jt�tva figyelt�k, ahogyan az innovat�v Ez�st Ny�l kecsesen lecs�szott a sz�ll�t�j�rm�r�l. Az �j aut�n�l a radik�lis ism�telten tal�lkozott a hagyom�nyossal: k�zvetlen �zemanyag befecskendez�s, desmodromikus szelepvez�rl�s, �ramvonalas karossz�ria, soros nyolchengeres motor, g�rg�s csap�gyak, mindez dobf�kkel, ahol a h�ts�kat bel�lre helyezt�k, �s hegesztett ac�l v�zh�t�kkel. Nem sz�m�tott, hogy tr�kk�s volt vezetni, �s a praktikum miatt hamarosan a burkolat n�lk�li v�ltozat vette �t a hely�t, �s az sem vont le semmit a W196-os �rdemeib�l, hogy a Vittorio Jano, vagy ink�bb J�nos Viktor �ltal tervezett, de sok�ig halogatott Lancia D50-esben egy�rtelm�en meg volt a teljes�tm�ny, hogy legy�zze �t, mert a m�szaki remekm� W196-os volt az igazi Mercedes versenyaut�.

Reims-ben Juan Manuel Fangio �s Karl Kling az id�m�r� edz�sen az els� �s a m�sodik helyet szerezte meg, majd a futamon a teljes mez�nyt lek�r�zve kett�s gy�zelmet arattak egym�st�l n�h�ny m�ter t�vols�gra befutva. Letagl�z� f�l�ny ez ugyanazon a napon (1954. j�lius 4-�n), amikor a gazdas�gi csoda b�v�let�ben el� N�metorsz�g 2-0-ra gy�zte le Magyarorsz�got a Labdarug� Vil�gbajnoks�g d�nt�j�ben. K�ts�gk�v�l N�metorsz�g �s a Mercedes uralkodott a sportban ekkor.

Kem�ny munka eredm�nye volt ez, de a Mercedes az 1955-�s Le Mans-i trag�dia ut�n a cs�cson �llva v�ratlanul kivonult a Formula-1-b�l, �s b� h�rom �vtizedre gyakorlatilag minden aut�sport tev�kenys�ggel felhagyott.

A Mercedes utols� futama 1955 szeptember�ben az Olasz Nagyd�j volt Monz�ban. A Mercedes nagyon meg akarta nyerni a futamot, �gy szinte mindent felvonultatott, �ramvonalas �s ope-wheel karossz�ria, r�vid �s hossz� kasztni, bels� �s k�ls� f�kes v�ltozat, az eredm�nyhez azonban nem f�rhetett k�ts�g, egy �jabb pole poz�ci� �s egy kett�s gy�zelem a zseni�lis Juan Manule Fangio vezet�s�vel (a 2. helyen Piero Taruffi hozta c�lba a Mercedest).

Most t�bb mint �t �vtizeddel k�s�bb a Mercedesnek k�t �v kellett ahhoz, am�g a Tyrrell/BAR/Honda/Brawn GP ist�ll�b�l �jra gy�ztes csapatot faragnak. Az F1 azonban napjainkban versenyk�pesebb, mint valaha, amit az is bizony�t, hogy a K�nai Nagyd�j id�m�r� edz�s�nek a Q2-es szakasz�ban az els� 10 aut�t alig t�bb mint 2 tizedm�sodpercre volt egym�st�l, m�g a versenyen akkora harc volt a dobog� 2. �s 3. fok��rt, mint amire p�ld�t tal�n csak utolj�ra az 1969-es monzai futamon l�thattunk. Rosberg pedig az els� n�met pil�ta lett, aki egy n�met csapatban Formula-1-es futamot nyert, ami tal�n akkora l�k�st adhat a Mercedesnek, mint 1979-ben a Francia Nagyd�j (Dijonban) a Renault-nak, amikor is Jean-Pierre Jabouille megszerezte az els� futamgy�zelm�ket az F1-ben, �s mint 2012-ben Rosberg 1979-ben � sem sok mindent l�tott Ren� Arnoux �s Gilles Villeneuve dobog�s helyek�rt foly� izgalmas csat�j�b�l. Most K�n�ban Rosberg f�l m�sodpercet adott a mez�nynek az id�m�r�n, majd a futamon egy 20 m�sodperces k�nnyed gy�zelmet aratott. Hipnotikus teljes�tm�ny. Olyan nagyon Mercedeses. Egy f�hajt�s a m�ltnak, ami j� alapot teremthet a j�v�nek.

( formula.hu )