A Formula-1-ben a balesetek sor�n az egyik legnagyobb vesz�lyt a keletkezett t�zesetek jelentik. Annak �rdek�ben, hogy az ilyen esetekb�l ered� s�r�l�sek m�rt�k�t min�l jobban lecs�kkents�k, nagy hangs�lyt fektetnek a megfelel� versenyz�i ruh�zatokra.

Ennek megfelel�en folyamatos f�kusz jellemzi mind a versenyaut�kat, mind pedig versenyp�ly�k k�zvetlen k�rnyezet�t. A pil�t�k versenyz�i overalljai az elm�lt 30 �v alatt folyamatos fejl�d�sen mentek kereszt�l, amelynek k�sz�nhet�en napjainkra a motorversenyz�s legfels�bb kateg�ri�j�ra jellemz� legmagasabb biztons�gi el��r�soknak is megfelelnek. Mintha a versenyz�k m�sodik b�rr�tege lenne, meg kell v�deni�k visel�it az esetleges t�zek sor�n keletkezett l�ngokkal szemben, �s meghat�rozott ideig m�g a 840�C-os h�s�ggel is sikeresen szembe kell sz�llniuk.

A Formula-1-es versenysorozat alap�t�s�nak �veiben a pil�t�k �ltal a versenyeken viselt ruhadaraboknak aligha volt n�mi k�z�k a mai �rtelemben vett versenyz�i over�lokhoz. A k�nyelem �s az elegancia domin�lt m�g akkor, valamint sokkal ink�bb munkaruh�zatnak tekintett�k azokat a viseleteket. P�ld�ul a legend�s h�r� Juan Manuel Fangio sokkal nagyobb el�nyben r�szes�tette a r�vid ujj� p�l� �s az egyszer� sz�vetnadr�g haszn�lat�t, m�g Michael Hawthorn sohasem �lt be aut�j�ba an�lk�l, hogy csokornyakkend�j�t ne viselte volna.

Az 1970-es �vekre a pil�t�k versenyz�i over�ljai m�r nagyon sokat fejl�dtek, ugyanis megjelentek m�r a magas t�z�ll�s�gi jellemz�kkel rendelkez� pamut anyagb�l k�sz�tett �lt�z�kek, amelyek m�r j�val nagyobb v�delmet ny�jtottak az esetleges t�zesetek alkalm�val. A szakemberek �ll�t�sa szerint gy�keres v�ltoz�s akkor k�vetkezett be a versenyz�i ruhadarabok tekintet�ben, miut�n az osztr�k nemzetis�g� Niki Lauda 1976-ban a n�rburgringi versenyen egy hatalmas buk�st k�vet�en �r�kk�val�s�gnak t�n� ideig a kigyulladt Ferrarij�nak fogs�g�ba ker�lt, �s ahonnan szinte a csod�val hat�ros m�don �lve ki tudott jutni.

Az osztr�k pil�ta sajn�latos balesete �ri�si l�k�st adott a versenyz�i over�lok, �s ruhadarabok fejl�d�s�nek. 1979-ben Niki Lauda, Carlos Reutemann �s Mario Andretti voltak azok, akik els� �zben versenyeztek olyan over�lban, amely m�r 5 r�teg� t�z�ll� anyag felhaszn�l�s�val k�sz�lt, �pp�gy, mint a NASA �ltal alkalmazott �rruha eset�ben. A Formula-1-ben �ltal�ban egy var�zslatos sz� hangzik el akkor, amikor az el�z�ekben eml�tett versenyz�i over�lokr�l esik sz�, amely nem m�s, mint a Nomex. Ebb�l az alapanyagb�l azonban nemcsak a pil�t�k kezes-l�bas �lt�z�k�t k�sz�tik, hiszen a versenyek sor�n viselt �sszes t�bbi ruhanem�nek is ugyan olyan szigor� biztons�gi k�vetelm�nyeknek kell megfelelni�k, mint a versenyz�i over�loknak. A cip�k, az als�nem�k, a keszty�k, a sisak alatt haszn�latos maszk �pp�gy ebb�l a sokat emlegetett Nomexb�l �ll �ssze. A versenyp�ly�n viselt ruhadarabok �sszet�tel�nek k�sz�nhet�en nemcsak az extr�m h�m�rs�kleti viszonyoknak kell meghat�rozott ideig ellen�llniuk, hanem meg kell v�deni�k visel�j�t az esetleges t�zeset sor�n keletkez� g�zokkal szemben is.

Term�szetesen ahhoz, hogy a fentieknek megfelel� tulajdons�ggal rendelkez� ruhadarabokat �ll�tsanak el�, nem kev�s p�nzre van sz�ks�g. Az alkalmazott alapanyagoknak �s a speci�lis technol�giai elj�r�sok miatt egy-egy versenyz�i over�l �ra el�rheti ak�r az 1.200 eur�s nagys�grendet is.

Ahogyan azt m�r a Formula-1-n�l megszokhattuk, minden egyes gramm sz�m�t, �s ez nemcsak a versenyaut�k alkatr�szeit �rint�en mondhat� el. Ez is az egyik legnagyobb el�nye az el�z�ekben eml�tett Nomex nev� anyagnak, hiszen az ebb�l k�sz�tett ruhadarabok j�val kisebb s�lyt k�pviselnek a hagyom�nyos viseletekn�l. A versenyz�k �ltal haszn�lt over�l – amely �ltal�ban 3 r�teg� t�z�ll� anyagb�l �ll �ssze – hozz�vet�legesen 1.9kg-ot nyom. Minden egyes ruhadarabot prec�z m�don �ll�tanak �ssze, amelyet pontosan az adott egy�nre szabottan k�sz�tenek el. Mivel technikai sportr�l van sz�, �gy ezeknek az over�loknak a megtervez�se �s elk�sz�t�se is elk�pzelhetetlen lenne a sz�m�t�stechnika n�lk�l. Speci�lis h�romdimenzi�s programokkal teszik m�g pontosabb� a gy�rt�st megel�z� el�k�sz�leteket, hogy v�g�l egy olyan viselet sz�lessen meg, amely maxim�lis m�don igazodik a pil�ta test�hez, hogy ut�na megfelel� k�nyelmet is biztos�tson. Ez ugyanis rendk�v�l fontos, hiszen csak egy k�nyelmes over�lban tud maxim�lisan koncentr�lni �s teljes�teni a versenyz�.

Ahogyan az m�r az el�z�ekben is eml�t�sre ker�lt, az over�lok gy�rt�s�n�l nagyon oda kell figyelni arra, hogy minden egyes szeglet�ben a lehet� legmegfelel�bb m�don igazodjon a pil�ta test�hez. Nem szabad p�ld�ul mindenhol merev, vastag darabokat alkalmazni, mint p�ld�ul a nyaki r�szn�l, ahol flexibilisebb anyagot haszn�lnak. Erre az�rt van sz�ks�g, hogy korm�nyz�s k�zben zavartalanul tudja forgatni a fej�t a versenyz�. A 3 r�teg� ruha legbels� r�tege p�ld�ul nem tartalmaz varr�st, hogy m�g k�nyelmesebb legyen annak visel�se a versenyz� sz�m�ra, hiszen egy-egy kifoszlott c�rna rendk�v�l zavar� �s irrit�l� tud lenni egy teljes versenyt�von kereszt�l. De term�szetesen a versenyz�i ruhat�rral kapcsolatban nemcsak a komfortoss�g az egyed�li krit�rium, amelynek teljes�lnie kell, hiszen mindezt �gy kell el�rni, hogy ek�zben kell�en biztons�gos is legyen visel�je sz�m�ra. Mivel a Formula-1-ben rendk�v�l gyors aut�kr�l van sz�, a gyakran 300km/h-�s sebess�g feletti sz�guldoz�s rendk�v�li m�don megviseli a szervezetet. A pil�taf�lk�ben meglehet�sen nagy h�m�rs�klet uralkodik, k�l�n�sk�ppen az olyan helysz�neken, mint p�ld�ul Malajzia, vagy Bahrein. Ez ut�bbi versenyp�ly�n nem ritka, hogy a vezet�i f�lk�ben m�rhet� h�m�rs�klet �rt�ke el�ri ak�r az 50�C-ot is.

A Formula-1 szab�lyk�nyve igen magas k�vetelm�nyek el� �ll�tja a versenyz�i ruh�zatokat. Az over�lokra is szigor� tesztek vonatkoznak, amelyeket v�gre kell hajtani, miel�tt a Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g v�glegesen enged�lyezi annak visel�s�t. Nemcsak a 15 alkalommal v�grehajtott mos�snak �s k�miai tiszt�t�snak kell ellen�llnia, hanem a „t�zpr�b�n” is sikeresen �t kell esnie. Mindezek mellett m�g a 820�C-ot is ki kell b�rnia, amelyben 10 m�sodpercig tart�zkodik egy-egy over�l a tesztel�s alkalm�val.

A csapatok �tlagban mindk�t pil�ta sz�m�ra 3-3db over�lt biztos�t minden egyes nagyd�jh�tv�ge sor�n. A pil�t�k egy teljes szezon alatt k�r�lbel�l 16db over�lt „fogyasztanak el”, amely sz�m�rt�k a szponzorok v�ltoz�s�val m�g ak�r n�het is. A versenyek ut�n pedig ezeket a ruhadarabokat a tiszt�t�ba sz�ll�tj�k, hogy megszabad�ts�k �ket a k�l�nb�z� szennyez�d�sekt�l.

A Formula-1-et figyelemmel k�s�r�k sz�m�ra minden bizonnyal nem hangzik ismeretlen�l, hogy az aut�versenyz�s kir�lykateg�ri�j�ban haszn�latos versenyaut�k egyes elemeinek meglehet�sen extr�m ig�nybev�teleknek kell ellen�llnia ahhoz, hogy a lehet� legjobb teljes�tm�ny biztos�t�s�ra legyen k�pes a teljes konstrukci�. Az F1-es betontorped�knak teh�t rendk�v�l szigor� el��r�soknak kell megfelelni�k, �s ez al�l term�szetesen a pil�t�k versenyz�i ruh�zata sem lehet kiv�tel. Ennek �rz�keltet�sek�nt elmondhat�, hogy a h�romr�teg� Nomex anyagb�l k�sz�lt versenyz�i over�lnak 11 m�sodpercen kereszt�l ellen kell �llnia ak�r a 840�C-os h�s�gnek is. De hogy mennyire is extr�m ez a k�r�lm�ny? Egy szaun�ban m�rhet� maxim�lis h�m�rs�klet p�ld�ul 100�C, m�g egy lak�st�z sor�n keletkezett h�m�rs�klet hozz�vet�legesen 800�C-ot, valamint egy vulk�nkit�r�s sor�n a felsz�nre ker�l� l�va h�foka hozz�vet�legesen 750…1.000�C k�z� tehet�.