Els� r�n�z�sre tal�n semmi k�l�n�s nem fedezhet� fel a lenti k�pen l�that� buk�sisakon, pedig a Formula-1-ben jelenleg haszn�lt fejv�d�k a legkorszer�bb anyagok �s technol�gi�k felhaszn�l�sa r�v�n igyekeznek maxim�lis v�delmet ny�jtani visel�j�nek.

A Formula-1 esem�nyeit figyelemmel k�s�r�k eml�kezet�ben minden bizonnyal m�g �l�nken �l Felipe Massa 2009-es Magyar Nagyd�jon elszenvedett sajn�latos balesete, amikor a Mansell kanyar fel� t�rt�nt sz�guld�sa k�zben az el�tte j� p�r m�terrel halad� Brawn GP versenyaut�r�l elszabadult rug� nekicsap�dott a brazil sisakj�nak. A leng�scsillap�t� elem pontosan a sisakrost�ly �s a sisak h�jszerkezet�nek tal�lkoz�s�n�l �rte Massa buk�sisakj�t, amely rendk�v�l s�lyos s�r�l�seket okozott a m�ra teljesen fel�p�lt brazil pil�t�n�l.

A fentiekben eml�tett esetet k�vet�en az FIA kivizsg�lta az akkori F1-es buk�sisakok biztons�gi szintj�t, �s olyan fejleszt�st eszk�z�lt, amelynek k�sz�nhet�en a j�v�ben elker�lhet�ek lesznek az ehhez hasonl� balesetek. Az elm�lt �vekben elv�gzett kutat�sok �s k�s�rletek sor�n abszol�t egy�rtelm�v� v�lt, hogy az F1-es sisakok leggyeng�bb pontja a polikarbon�tb�l k�sz�tett sisakrost�ly. A sok-sok pr�b�lkoz�s �s teszt eredm�nyek�ppen sz�letett meg az a mind�sszesen 1.200 grammot k�pvisel�, sz�nsz�las anyag felhaszn�l�s�val �ssze�ll�tott sisaktest, amely k�pes deform�ci�, �s egy�b mechanikai s�r�l�sek n�lk�l elviselni ak�r 55 tonn�s terhel�st is. Szil�rds�ga mellett t�z�ll�s�gi tulajdons�gai is figyelemre m�lt�k, hiszen 30 m�sodpercen kereszt�l 800�C-os h�terhel�snek kit�ve (egy esetleges t�z eset�n) sem haladja meg a sisakon bel�li h�m�rs�klet a 70�C-os �rt�ket. Ezeknek a param�tereknek pedig az FIA el��r�sai alapj�n elk�sz�tett 8860-as t�pusjelz�s� buk�sisak felel meg, amelynek kifejleszt�se �s elk�sz�t�se az FIA Institute �rdemeit dics�ri.

A k�l�nleges er�s�t�s� buk�sisakok az aut�sportban egy�ltal�n nem ismeretlenek, hiszen a sebess�g m�mor�ban �l� pil�t�k k�r�ben haszn�latosak az Arai, a Schuberth, vagy ak�r a Bell m�rkanevek. Ahogyan az viszont a technikai sportok eset�ben lenni szokott, �gy ezen fejv�d�k tekintet�ben is elmondhat� a folyamatos fejl�d�sre, illetve fejleszt�sre val� ig�ny.

Ezt bizony�tja, hogy az idei �vre tov�bbi er�s�t�st kapott az el�z�leg eml�tett 8860-as sz�mmal ell�tott buk�sisak. A polikarbon�t sisakrost�ly fels� sz�l�n egy Zylon anyagb�l k�sz�lt szalagot helyeztek el, amellyel nagyobb szil�rds�got lehet biztos�tani a sisak leggyeng�bbnek mondhat� r�sz�n.

N�zz�k meg n�h�ny sz�ban, milyen anyag is voltak�ppen a Zylon. A Toyobo Corporation �ltal gy�rtott szintetikus polimerr�l van sz�, amelyet egy nonprofit kutat�int�zet, az SRI International fejlesztett ki az 1980-as �vekben. A kevl�rhoz hasonl�an a Zylon felhaszn�l�s�val elk�sz�tett szerkezet igen nagy mechanikai szil�rds�got kap, mindamellett, hogy kiv�l� h��ll�s�gi t�nyez�vel is b�szk�lkedhet. Ez a k�l�nleges jellemz�kkel rendelkez� anyag a sportszergy�rt�sban (pl. tenisz�t�k k�sz�t�se) is ismert, de a cs�cstechnol�gi�k felhaszn�l�s�ban �lenj�r� ipar�gban, az �rkutat�sban is megfordul, ahol t�bbek k�z�tt a Marsra felvitt kutat�robotok bizonyos alkatr�szei is ebb�l az anyagb�l k�sz�tik.

Visszat�rve a Formula-1-re, ez a speci�lis 50mm sz�les Zylon szalag a sisakrost�ly legfels� �l�re ker�l fel, �s teljes hossz�ban lefedi azt. M�ret�b�l ad�d�an a szalag egyik fele a polikarbon�t lemezt, m�g a m�sik 25mm-es sz�less�g� r�sz pedig a sisaktest �s a sisakrost�ly tal�lkoz�s�nak vonal�t fedi le, extra v�delmet ny�jtva ezzel a buk�sisak leggyeng�bb r�sz�nek. Kialak�t�s�b�l ad�d�an term�szetesen nem korl�tozza a pil�t�t a szabad kil�t�sban, �s m�g a Formula-1-ben jelent�s szerepet j�tsz� rekl�mfeliratok elhelyez�s�nek sem szab hat�rt.

Az FIA Institute m�szaki tan�csad�ja, Andy Mellor elmond�sa szerint a Zylon kiss� elt�r a sisak h�jszerkezet�nek elk�sz�t�s�n�l haszn�lt sz�nsz�las anyagt�l. „A tesztek sor�n azt vett�k �szre, hogy erre a feladatra a Zylon jobb tulajdons�gokkal rendelkezik a karbonn�l, ami legink�bb a jobb energia-elnyel� k�pess�g�b�l ad�dik. A c�lunk az volt, hogy olyan anyagot v�lasszunk ki, amely a sisakrost�lyt oly m�don er�s�ti meg, hogy az v�g�l a lehet� legjobb teljes�tm�ny-s�ly ar�nnyal rendelkezzen. Ennek k�vetkezt�ben pedig az �ltalunk alkalmazott Zylonnal a sisakrost�ly s�lya mind�ssze 70 grammal lett csak nehezebb, de ez az �ldozat kellett ahhoz, hogy a sisak ezen r�sz�nek szil�rds�g�t a dupl�j�ra n�velj�k.” – nyilatkozta el�gedetten Andy Mellor.

A Zylon n�vvel illetett szintetikus polimer egy viszonylag sz�les k�rben elterjedt anyag, hiszen haszn�lj�k azt a goly��ll� mell�nyek gy�rt�s�hoz, a h�mobil-l�nctalpak meger�s�t�s�hez, valamint a versenyhaj�k elk�sz�t�s�n�l egyar�nt. Mindezek mellett term�szetesen az aut�sportban tev�kenyked� m�rn�k�k is el�szeretettel haszn�lj�k a Zylont, hiszen a 2007-es szezon �ta a Formula-1-es versenyaut�k pil�taf�lk�j�nek szil�rds�g�t is eme anyag seg�ts�g�vel fokozz�k, de ugyancsak megtal�lhat�ak az F1-es aut�k kerekeinek egy esetleges �tk�z�s sor�n bek�vetkez� leszakad�s�nak megakad�lyoz�s�t szolg�l� ker�kp�ntok elk�sz�t�si technol�gi�j�ban is.

Azt hiszem, hogy a Zylon-szalaggal t�rt�n� meger�s�t�s csak az els� l�p�s a buk�sisakok extra szil�rds�g�nak �rdek�ben elkezdett fejleszt�si folyamatnak. A 2011-es �vben haszn�lt fejv�d�k kifejleszt�s�ben d�nt� szerepet j�tszott FIA Institute �s a buk�sisak-gy�rt�k ugyanis folyamatosan kutatj�k a sisakrost�ly gy�rt�s�hoz a lehet� legjobb teljes�tm�nyt ny�jt� anyagokat, melyek k�z�tt szerepel t�bbek k�z�tt az �tl�tsz� ker�mia is.