A fékbetétek igen fontos alkotóelemei a Formula-1-es versenyautóknak. Ezek a kis alkatrészek rendkívül fontos szerepet játszanak az autók eredményességében, hiszen a féktárcsákkal kiegészülve nem ritkán akár 340km/h-ás sebességről is biztonsággal meg kell, hogy állítsa utasát.

A Formula-1-es fékbetétek egymáshoz préselt, rétegezett szénszálas anyagból készülnek. Ez meglehetősen egyszerűen hangzik, de ezeknek a fékbetéteknek a gyártási ideje már korántsem tűnik olyan gyerekesnek. Egy-egy ilyen alkatrész elkészítéséhez ugyanis három hónapra van szükség. A legtöbb idő a megfelelő minőségű anyag beszerzésével telik el, amelyet utána összepréselnek, majd egy speciális gyűrűbe illesztenek, amelyből végül kivágásra kerül négy darab betét. Ezt követően néhány héten keresztül a fékbetéteteket kemencében szárítják, hogy teljes mértékben eltávozzon belőlük minden nedvesség. A betétek csak ezt követően kapják meg végleges formájukat.

A fékbetétek ívelt profilját nagyon precízen hozzá kell igazítani a féktárcsa kerületi vonalához. A tárcsa külső felülete speciális antioxidáns réteggel van ellátva, amely megvédi azt az esetleges korróziótól. Az esetben ugyanis, ha a féktárcsa felülete elkezd korrodálódni, a fékbetétek fékezés esetén nem tudnak megfelelően felfeküdni a tárcsa felületére, ami természetesen a fékezés hatékonyságát döntő mértékben lecsökkentené.

Szénszálas anyagból készített fékek első ízben az 1970-es évek második felében jelentek meg a Formula-1-ben, majd pedig az 1980-as években már hivatalosan az ilyen fékek használatát írták elő a csapatok számára. A fejlesztések folyamán szembetűnő volt a szénszálas anyagból készített fékek esetében, hogy azok teljesítménye sokkal nagyobb az acélból készített féktárcsákkal és az azbeszt alapú fékbetétekkel szemben.

Az előzőekben említett pozitív tulajdonság mellett talán sokkal nagyobb jelentősége van a szénszálas anyagból készített fékeknek a súlymegtakarítás terén, amelynek mértéke akár 6-8kg-ra is tehető.

A másik előnye a szénszálas fékeknek, hogy nagyon csekély előfeltétel szükséges a használatukhoz. A fékrendszer mindössze három fő összetevőből áll: két fékbetétből és egy féktárcsából. Ezek mindegyike hasonló anyagból készül, így semmi különleges kiegészítő eljárásra, vagy összetevőre nincs szükség. Arra viszont nagyon oda kell figyelni, hogy milyen felülettel rendelkeznek, hiszen használatuk során akár 900-1000ºC-ra is felizzanak ezek az alkatrészek.

Az F1-es autókban alkalmazott fékek csak meghatározott hőmérséklettartományban üzemelnek kifogástalanul. A fékezések alkalmával másodperceken belül képes több száz fokot is emelkedni a féktárcsák és a fékbetétek hőmérséklete, melynek mértéke a fékek üzemideje mellett a fékhatást is jelentősen befolyásolja. Abban az esetben, ha a versenyautó fékei gyakran 1000ºC-os hőmérséklet fölé hevülnek, az a gyors elhasználódásukat eredményezheti, míg abban az esetben, ha nem melegednek fel 400ºC-ig, nem biztosítanak megfelelő fékhatást. A mérnökök által megadott információk alapján a Formula-1-es versenyautók fékei 650ºC-os hőmérsékleten képesek biztosítani az optimális fékteljesítményt.

A Formula-1-ben használt egyéb alkatrészekhez hasonlóan a fékbetétek is sokkal kisebb élettartammal rendelkeznek a hétköznapi autókban használt változataiknál. Egy teljes fékbetét-garnitúrát a versenyt, az edzést és a tesztelést beleértve maximum 800km-ig használják, amely mindössze az 5%-át teszi ki a személyautókban használt fékbetétek élettartamának.

A fékhatása egyszerűen fantasztikus ezeknek az elemeknek, amikor maximális sebességről elkezd a pilóta lefékezni, közel 4g-nek megfelelő terhelés keletkezik. Egy szó, mint száz, a szénszálas fékek rendkívül hatékonyak, de jóval drágábbak az utcai autókban használt fékbetéteknél.

Az F1-es fékbetétek technikai adatai:

Súly: 290g
Méretek: 165mm hosszú, 25mm vastag és 45mm széles
Anyaga: szénszálas anyag
Darabszám egy szezon alatt: Egy autóban összesen 8db-ot használnak, egy teljes szezonban pedig 600db-ot koptatnak el.