A f�kbet�tek igen fontos alkot�elemei a Formula-1-es versenyaut�knak. Ezek a kis alkatr�szek rendk�v�l fontos szerepet j�tszanak az aut�k eredm�nyess�g�ben, hiszen a f�kt�rcs�kkal kieg�sz�lve nem ritk�n ak�r 340km/h-�s sebess�gr�l is biztons�ggal meg kell, hogy �ll�tsa utas�t.

A Formula-1-es f�kbet�tek egym�shoz pr�selt, r�tegezett sz�nsz�las anyagb�l k�sz�lnek. Ez meglehet�sen egyszer�en hangzik, de ezeknek a f�kbet�teknek a gy�rt�si ideje m�r kor�ntsem t�nik olyan gyerekesnek. Egy-egy ilyen alkatr�sz elk�sz�t�s�hez ugyanis h�rom h�napra van sz�ks�g. A legt�bb id� a megfelel� min�s�g� anyag beszerz�s�vel telik el, amelyet ut�na �sszepr�selnek, majd egy speci�lis gy�r�be illesztenek, amelyb�l v�g�l kiv�g�sra ker�l n�gy darab bet�t. Ezt k�vet�en n�h�ny h�ten kereszt�l a f�kbet�teteket kemenc�ben sz�r�tj�k, hogy teljes m�rt�kben elt�vozzon bel�l�k minden nedvess�g. A bet�tek csak ezt k�vet�en kapj�k meg v�gleges form�jukat.

A f�kbet�tek �velt profilj�t nagyon prec�zen hozz� kell igaz�tani a f�kt�rcsa ker�leti vonal�hoz. A t�rcsa k�ls� fel�lete speci�lis antioxid�ns r�teggel van ell�tva, amely megv�di azt az esetleges korr�zi�t�l. Az esetben ugyanis, ha a f�kt�rcsa fel�lete elkezd korrod�l�dni, a f�kbet�tek f�kez�s eset�n nem tudnak megfelel�en felfek�dni a t�rcsa fel�let�re, ami term�szetesen a f�kez�s hat�konys�g�t d�nt� m�rt�kben lecs�kkenten�.

Sz�nsz�las anyagb�l k�sz�tett f�kek els� �zben az 1970-es �vek m�sodik fel�ben jelentek meg a Formula-1-ben, majd pedig az 1980-as �vekben m�r hivatalosan az ilyen f�kek haszn�lat�t �rt�k el� a csapatok sz�m�ra. A fejleszt�sek folyam�n szembet�n� volt a sz�nsz�las anyagb�l k�sz�tett f�kek eset�ben, hogy azok teljes�tm�nye sokkal nagyobb az ac�lb�l k�sz�tett f�kt�rcs�kkal �s az azbeszt alap� f�kbet�tekkel szemben.

Az el�z�ekben eml�tett pozit�v tulajdons�g mellett tal�n sokkal nagyobb jelent�s�ge van a sz�nsz�las anyagb�l k�sz�tett f�keknek a s�lymegtakar�t�s ter�n, amelynek m�rt�ke ak�r 6-8kg-ra is tehet�.

A m�sik el�nye a sz�nsz�las f�keknek, hogy nagyon csek�ly el�felt�tel sz�ks�ges a haszn�latukhoz. A f�krendszer mind�ssze h�rom f� �sszetev�b�l �ll: k�t f�kbet�tb�l �s egy f�kt�rcs�b�l. Ezek mindegyike hasonl� anyagb�l k�sz�l, �gy semmi k�l�nleges kieg�sz�t� elj�r�sra, vagy �sszetev�re nincs sz�ks�g. Arra viszont nagyon oda kell figyelni, hogy milyen fel�lettel rendelkeznek, hiszen haszn�latuk sor�n ak�r 900-1000ºC-ra is felizzanak ezek az alkatr�szek.

Az F1-es aut�kban alkalmazott f�kek csak meghat�rozott h�m�rs�klettartom�nyban �zemelnek kifog�stalanul. A f�kez�sek alkalm�val m�sodperceken bel�l k�pes t�bb sz�z fokot is emelkedni a f�kt�rcs�k �s a f�kbet�tek h�m�rs�klete, melynek m�rt�ke a f�kek �zemideje mellett a f�khat�st is jelent�sen befoly�solja. Abban az esetben, ha a versenyaut� f�kei gyakran 1000ºC-os h�m�rs�klet f�l� hev�lnek, az a gyors elhaszn�l�d�sukat eredm�nyezheti, m�g abban az esetben, ha nem melegednek fel 400ºC-ig, nem biztos�tanak megfelel� f�khat�st. A m�rn�k�k �ltal megadott inform�ci�k alapj�n a Formula-1-es versenyaut�k f�kei 650ºC-os h�m�rs�kleten k�pesek biztos�tani az optim�lis f�kteljes�tm�nyt.

A Formula-1-ben haszn�lt egy�b alkatr�szekhez hasonl�an a f�kbet�tek is sokkal kisebb �lettartammal rendelkeznek a h�tk�znapi aut�kban haszn�lt v�ltozataikn�l. Egy teljes f�kbet�t-garnit�r�t a versenyt, az edz�st �s a tesztel�st bele�rtve maximum 800km-ig haszn�lj�k, amely mind�ssze az 5%-�t teszi ki a szem�lyaut�kban haszn�lt f�kbet�tek �lettartam�nak.

A f�khat�sa egyszer�en fantasztikus ezeknek az elemeknek, amikor maxim�lis sebess�gr�l elkezd a pil�ta lef�kezni, k�zel 4g-nek megfelel� terhel�s keletkezik. Egy sz�, mint sz�z, a sz�nsz�las f�kek rendk�v�l hat�konyak, de j�val dr�g�bbak az utcai aut�kban haszn�lt f�kbet�tekn�l.

Az F1-es f�kbet�tek technikai adatai:

S�ly: 290g
M�retek: 165mm hossz�, 25mm vastag �s 45mm sz�les
Anyaga: sz�nsz�las anyag
Darabsz�m egy szezon alatt: Egy aut�ban �sszesen 8db-ot haszn�lnak, egy teljes szezonban pedig 600db-ot koptatnak el.