Sok vil�gbajnokot csod�ltak az�rt, mert t�bbet hozott ki az aut�b�l, mint ami benne volt, de Jochen Rindt szint�n kiemelked� volt a mindent vagy semmit hozz��ll�sa �s agressz�v vezet�si st�lusa miatt, nem k�ts�ges, hogy � mindig 100%-ot ny�jtott.

A n�met sz�let�s�, de osztr�k sz�nekben versenyz� pil�ta az egyetlen olyan vil�gbajnok, aki hal�la ut�n szerezte meg a vil�gbajnoki c�met. Jochen Rindt ma lenne 70 �ves.

Karl Jochen Rindt, 1942. �prilis 18-�n sz�letett a n�metorsz�gi Mainzban. A sz�lei a m�sodik vil�gh�bor�ban egy bombat�mad�s sor�n az �let�ket vesztett�k, �gy a kis Jochen az anyai nagysz�lein�l az ausztriai Gratzban nevelkedet. Rindt szenved�lye m�r gyermekkor�ban a sebess�g �s a vesz�ly volt, habitus�t j�l jellemzi, hogy egy iskolai s� versenyen siker�lt k�tszer is elt�rnie a bok�j�t. Az akaratos, hat�rozott, kev�sb� taktikus, de kiv�telesen tehets�ges pil�ta 1960-ban kezdett el versenyezni, p�ldak�pe Wolfgang von Trips miatt Rindt a hegyi versenyek vil�g�t v�lasztotta, majd a t�raaut�z�sba is belek�stolt egy Alfa Romeo Giulietta vol�nja m�g�tt, v�g�l pedig a Formula Junior kateg�ria r�v�n az egy�l�ses versenyaut�k vil�g�ba ker�lt. Rindt k�s�bb m�r az F2-es bajnoks�gban is meghat�roz� egy�nis�g volt, �gy 1964-ben egy futam erej�ig belek�stolhatott a Forma-1 vil�g�ba is.

Rindt 1964-ben mind�ssze 22 �vesen mutatkozhatott be a Formula-1-ben a Rob Walker Racing Team priv�t Brabhamj�ben, majd 1965-t�l m�r a sz�guld� cirkusz �lland� r�sztvev�je lett. B�r futamgy�zelmet nem siker�lt szereznie 1966-ban a vil�gbajnoks�g 3. hely�ig jutott. A Formula-1 mellett a Le Mans-i 24 �r�s versenyen gy�zelmet arat� (1965 Masten Gregoryval egy Ferrari vol�nja m�g�tt) Rindt a Cooperes �vek ut�n 1968-ban a Brabhamhez szerz�d�tt, amely azonban m�r kor�ntsem volt olyan er�s csapat, mint a kor�bbi esztend�kben, m�r csak az �j Repco motorok megb�zhatatlans�ga miatt sem. A k�vetkez� id�nyt ez�rt m�r a Lotus csapatban teljes�tette, ahol kezdetben nem �rezte j�l mag�t. A Lotus 49 gyors, de hihetetlen�l t�r�keny versenyaut� volt, 1969-ben a Spanyol Nagyd�jon Rindt aut�j�nak magasra helyezett h�ts�sz�rnya let�rt, az �llkapocst�r�st szenved� pil�ta igen �les hangon b�r�lta Chapman aut�j�t. Rindt �s a f�n�k Colin Chapman viszonya k�s�bb normaliz�l�dott, �s Jochen megszerezte �lete els� Forma-1-es gy�zelm�t is az USA Nagyd�jon. A mindig a hat�rok figyelembe v�tele n�lk�l aut�z� osztr�k ekkora m�r hallatlan n�pszer�s�gre tett szert. 1970-ban, amikor Chapman a Holland Nagyd�jon a p�ly�ra k�ldte a szuper Lotus 72-est, Jochen n�gy versenyt nyert zsin�rban! Innen pedig m�r egyenes �t vezetett a vil�gbajnoki c�m fel�, Jochent azonban egyre ink�bb elbizonytalan�totta k�t bar�tj�nak, Piers Courage-nak �s Bruce McLarennek a hal�la. 1970. szeptember 5.-�n pedig ez a felfel� �vel� karrier �r�kre megt�rt. A szezon 10. futam�n a gyors monzai p�ly�n a Lotusok f�l�nye elolvadni l�tszott a motorikusan er�sebb Ferrari 312B-vel szemben, a Lotus�nak sebess�g�t n�velend� Rindt a sz�rnyak aut�j�r�l val� elt�vol�t�sa �s a sebess�gv�lt� fokozatainak cser�je mellett d�nt�tt. Az elm�letileg 330 kilom�teres v�gsebess�gre is k�pes Lotus 72C jel� aut�j�val azonban az 5. k�r�ben Rindt a Parabolica kanyar el�tt (val�sz�n�leg f�khiba miatt) megcs�szott �s a szalagkorl�tba csap�dott. A gyakorlatilag a szalagkorl�t al� szorult aut�ban pedig Jochen Rindtnek nem volt es�lye. Rindt balesete mind�ssze n�h�ny m�terre att�l a helyt�l t�rt�nt, ahol p�ldak�pe a n�met Wolfgang von Trips 1961-ben �let�t vesztette. B�r Monz�ban elragadta a hal�l, de az Olasz Nagyd�j el�tt megszerzett 45 pontja elegend�nek bizonyult a v�gs� diadalhoz, �gy Jochen Rindt lett a Formula-1 els� �s rem�lhet�leg utols� posztumusz vil�gbajnoka.

Jochen Rindt p�lyafut�sa sor�n 62 Formula-1-es futamon indult, 1 vil�gbajnoki c�met (1970), 6 futamgy�zelmet, 13 dobog�t, 10 pole poz�ci�t, 3 leggyorsabb k�rt �s 109 vil�gbajnoki pontot szerzett.

( formula.hu )